"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

részt vállaló három ország menjen először (Csehszlovákia, NDK, Lengyelország), azután a többiek a cirill ABC sorrendjében. A lengyelek nehezményezték, hogy a németek után repüljenek, így az NDK és Lengyelország helyet cseréltek a sorrendben. A magyar űrrepülés idején felmerült, hogy a magyarok ötödik helye a kedveltségi sorrendet is jelenti, holott a magyarázat egyszerűnek tűnik: az orosz ABC-ben a „b" (Bulgária) éppen megelőzi a „v"-t (Vengríja - Magyarország). Az már az irányított szerencsének köszönhető, hogy Kuba, Vietnam, Mongólia hátrébb álltak az ABC-ben! Ha a tényeket nézzük, világosan kell látnunk, hogy a magyarok - anyagi, tudományos - hozzáállásával a szovjet vezetés általában elégedetlen volt, mint erre V. Sz. Veressetyinnek, a Szovjetunió Interkozmosz Tanácsa elnökhelyettesének 1978. december 4-én elhangzott megjegyzése is utalt. A moszkvai magyar nagykövetségnek a nyilatkozatról küldött beszámolója szerint „mintha Magyarországon nőni tulajdonítanának kellő jelentőséget az űrkutatási együttműködésnek, a közös űrrepülésnek. Erre a fenti lemaradásokból és az eddigi részvételünk arányából következtet". Nem véletlen, hogy a Korom Mihály vezette, a szovjet-magyar űrrepülés előkészítésével foglalkozó koordinációs bizottság 1979. január 22-ei alakuló ülésén, a szintén részt vevő Kádár János megjegyezte „meg kell nézni, hogy az Interkozmosz programmal összefüggésben miként tudnánk esetleg többet tenni".

Az űrhajósok kiválasztása

A moszkvai döntés után hamarosan megkezdődött az űrhajósok kiválasztásának folyamata. A szovjet tapasztalatok alapján a magyar űrhajós is a vadászpilóták közül kerülhetett ki. 95 pilóta jelentkezett, és a ROVKI-ban (Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató

7