Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

pénz vásárlóerejének rögzítésekor minden alapját elvésztette.

219 A pénzhiány az első hetekben különösen a bérfizetéseknél okozott zavart és elégedetlenséget. Több üzem tőkés igazgatósága, a HofherrSchrantz gépgyárhoz hasonlóan, a pénzforgalom akadozását és a forgótőke átmeneti hiányát igyekezett a munkáslétszám csökkentésére és a munkaidő korlátozására felhasználni. A legtöbb panaszt főként a munkabérekre kifizetett előlegek elégtelensége váltotta ki. Az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár Rt. szegedi gyárának a munkásai például munkabérükre olyan csekély előleget kaptak a budapesti igazgatóságtól, hogy abból a legszükségesebb élelmiszereket sem tudták beszerezni. (150/a sz.) Míg az ország gazdasági élete a stabilizációval kapcsolatos kezdeti nehézségeket nem vészelte át, a legtöbb vállalat 2—3 héten át csak jelentéktelen előlegeket folyósított a bérekre. Az elégedetlenséget és türelmetlenséget, melyet a pénzszűke egyes üzemekben kiváltott, provokátorok s a munkásság egyes fegyelmezetlen, demagóg elemei vadsztrájkok kirobbantására használták fel. A salgótarjáni szénmedencében a bányászok 1946. augusztus elején, a pénzhiányon kívül a rossz élelmezési helyzetre és a szénilletmény csökkentésére hivatkozva, távol maradtak munkahelyeiktől. A sztrájk kirobbantásában az izgatás játszott döntő szerepet. Mihelyt az üzemi bizottságok megtisztították a bányákat a lázítóktól, a rend ismét helyreállt. A győri vagongyárban augusztus 3-án egy felelőtlen ifjúmunkás csoport izgatására ugyancsak munkabeszüntetésre került sor. A régi gárda, a munkásság komolyabb, öntudatosabb része az eseményektől távol tartotta magát. Az üzemi bizottság itt is azonnal közbelépett, s az izgató, zavartkeltő elemeket a gyárból eltávolította. Ugyanakkor az üzemi bizottság a GYOSZ-t és a Gazdasági Főtanácsot is hibáztatta, mert a győri iparvállalatok részére a munkabérekre nem egyforma összegű előlegeket utaltak ki, ami a vagongyár dolgozói között elégedetlenséget keltett.

220 Rendezetlen bérkérdésekkel és sérelmes kategorizálásokkal magyarázták a műszaki vezetők 1946 augusztus végén a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Martin-üzemében és a Ganz Hajógyárban kitört vadsztrájkokat.

221 A kártevő mozgalom felszámolásában és a munkásosztály soraiban is ható kispolgári tendenciák visszaszorításában az üzemi bizottságok a két munkáspárt helyi szervezetének vezetőivel egyetértésben érdemes munkát végeztek. I 219 Szabad Vasas, 1946. augusztus 10. 220 Győri Ál. Magyar Vagon üb. ir. sz. n. — A sztrájk miatt 30 000 munkaóra ment veszendőbe. A gyárudvaron tartott értekezleten a provokátorok a gyárvezetőség egyes tagjainak az eltávolítását is követelték. 221 OL, WM Műszaki Igazg. ir. 23. cs. 7* 99