Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Yiyisége felső határának megszabásával, minden áremelési és túizott béremelési törekvés visszautasításával igyekezett a forint értékét megvédeni. A kormány viszont a szelekciós hitelpolitikát még fokozottabban érvényesítette, mint azt az infláció alatt tette. Felállította a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottságot, mely a Gazdasági Főtanács által megállapított szempontok szerint megrostálta a magángazdasági hitelkérelmeket. Űj hiteleket rendszerint csak közellátási célokra, forgótőke-szükséglet fedezésére, munkabérek fizetésére, valamint árukiviteli és behozatali célokra folyósítottak. 209 A kormány deflációs hitelpolitikája ennek ellenére nem hatott fékezően a termelésre, mert a Tárcaközi Hitel véleményező Bizottság útján elsősorban azoknak a vállalatoknak a hiteligényét elégítette ki, melyeknél a legnagyobb gondot okozta a forgótőke-hiány. Ugyanakkor ez a hitelpolitika elősegítette, hogy a gazdasági életben levő szabad, üzérkedésre alkalmas tőkéket, arany- ós valutakészleteket, árutartalékokat a tőkések a termelésbe és a forgalomba bevonják. Az új pénz értékállóságának és vásárlóképességének biztosításáért vívott harcban fontos szerep várt az üb-kre. Reájuk hárult a stabilizáció érdekében hozott és a munkásosztálytól átmenetileg áldozatokat kívánó intézkedések megtartásának biztosítása, a vállalatok kalkulációinak ellenőrzése, és ezáltal a tőkések profitjának a lehető legszűkebb keretek közé való szorítása. 210 A munkásosztálynak a stabilizációért hozott áldozata az üb-ket állandó éberségre kötelezte, hogy a tőkés vállalatok a pénz vásárlóerejét védő rendeleteket ki ne játszhassak. Az üzemi bizottságok 1946 augusztusában forintvédő bizottságokat alakítottak a gyárakban a nyersanyag beszerzésének, felhasználásának, az árak alakulásának és a gyártmányok értékesítésének ellenőrzésére. De a stabilizáció védelmének kérdése foglalkoztatta az üzemi bizottsági tagoknak kerületenkint megrendezett értekezleteit is. Az üb-k legfőbb feladata a vállalatokon belül elsősorban arra irányult, hogy az új kollektív szerződések rendelkezéseinek szigorú megtartását ellenőrizzék, és a forint stabilizálásának egyik lényeges feltételét, a teljesítménybér-rendszert az üzemekben bevezessék. 209 Magyar Nemzeti Bank jelentése. Bp., 1947. XXXVI—XXXVEt. o. 210 Bp-i PB Arch. MAVAG 1/2.
