Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
lés felszabadulás utáni, gyors megszervezésében. Az ehhez hasonló túlkapások nemcsak igazságtalanok voltak, hanem objektíve a demokrácia gazdasági pozícióit gyengítették, ezért az MKP fellépett az egyébként helyes tömegmozgalom ilyen káros kinövései ellen. 174 A demokratikus erők együttműködése és szövetsége a reakció elleni küzdelemben megerősödött. Az MKP, tudatában annak, hogy e szövetség csak akkor lehet erős és tartós, ha a munkásegység szilárd, az egység minél szorosabbá tételén munkálkodott. A februári nagy tömegdemonstrációk időszakában az üzemi bizottsági választásokat is ennek érdekében és szellemében igyekeztek lebonyolítani, s mint láttuk, eredményesen. A baloldali demokratikus erők, 1946 márciusában, az MKP kezdeményezésére megalakították a Baloldali Blokkot. m Ennek programja, melyet a kisgazdapárt is elfogadott, nem csupán az addig elért eredmények megszilárdítását célozta, hanem erre támaszkodva lépés volt előre a forradalom továbbvitele útján. Politikailag elhatárolta a demokrácia nyílt ellenségeit a baloldali erőktől, gazdaságilag pedig — megszilárdítva az addigi intézkedéseket — további lépéseket tett a burzsoázia kiszorítása felé. Követelte nemcsak a Függetlenségi Front gazdasági céljainak következetes megvalósítását, hanem tovább ment annál, s felvetette a „magyar nehézipar legfontosabb üzemeinek (a csepeli Weiss Manfréd, a Rimamurányi Vasmű, a Ganz-konszern) sürgős állami kezelésbe vételét". A Baloldali Blokk határozata nyíltan kimondotta, hogy „a nagytőke reakciós szabotálásának leküzdésére" tartja fontosnak a fenti intézkedést. A reakció és a tőke ellen 1945 végén és 1946 elején kibontakozó ellentámadás jellegét és jelentőségét az MKP nagy-budapesti titkári értekezlete így összegezte: „Az ellentámadás egyik legfontosabb jelentősége, hogy a magyar demokrácia az államosítás útjára lépett. Ez azt jelenti, hogy korlátok közé szorítja a magyar kapitalizmust, ami új jelenség a politikában... A nagybirtok elleni harc után ... kisebb eréllyel, de megkezdtük a harcot az ipari tőke ellen." 176 174 Lásd: az MKP 1946. március 12-1 határozata a tömegmozgalomról. Közli: Magyar munkásmozgalom története 1945—1948. Bp., 1960—61. 224—225. old. 175 A Baloldali Blokk 1946. március 5-én jött létre a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek részvételével. A Baloldali Blokk memorandumot dolgozott ki, amelyben a demokratikus vívmányok megvédését és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ezt a dokumentumot eljuttatta a kisgazdapárthoz, követelve a benne foglaltak tárgyalási alapként való elfogadását. A kisgazdapárt a memorandumot elfogadta, és kizárta soraiból a legreakciósabb elemeket. 176 PI Arch. 2/16—109.
