Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

áruk ellenőrzési formájával, a családfenntartók problémájával s egyéb folyó ügyekkel. 115 Debrecen—Nyírbátori Vasút Rt. 116 Buda felszabadulása: 1945. február 13. 117 A megrendeléseket tételenként ismerteti. 118 A jelentés mellékletét, a létszám alakulását és a napi munkaórát ábrázoló diagramot ismerteti. 119 A heti fizetéseket sorolja fel, majd az 1945. év első hónapjainak pénzforrását ismerteti. 120 Helyesen: 1944. október 24-én; a város 1944. október 19-én szabadult fel. v 121 Az üb a továbbiakban folyó ügyekkel foglalkozott IV AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ŰJRA VÁLASZTÁS A, A TERMELÉS FOLYTONOSSÁGÁNAK FENNTARTÁSA AZ INFLACIÖ IDŐSZAKÁBAN 1946. január — július 122 1945 közepétől a vegyipari szakszervezet országos központja a szakmához tartozó vállalatok üzemi bizottsági elnökeit, titkárait havonként, rendszeresen összehívta. Ezeken az értekezleteken a részvevőket informálták az általános politikai és gazdasági helyzetről, majd az üzemi bizottsági vezetőkkel megbeszélték a konkrét feladatokat, beszámoltatták őket a termelés menetéről, problémáiról, a munkásság körében uralkodó politikai hangulatról stb. Hasonló összejöveteleket szerveztek a textilipari szakszervezet, a vas- és fémmunkás és más szakszervezetek központjai is. 123 A bányák állami kezelésbe vételekor az Iparügyi Minisztérium a bányák élére, több esetben, a szakemberek közül államosítási kormánybiztosokat nevezett ki. A bányászok esetenként tiltakozásukat fejezték ki, amiben a többi közt az is közrejátszott, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyta a bányamunkásság képviselőinek javaslatait e funkció betöltésére. De kifejezésre jutott abban a bányászoknak a régi szakemberekkel szemben táplált — nem egy esetben indokolatlan —• ellenszenve is.