Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Jegyzetek a dokumentumokhoz
hl AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ERŐFESZÍTÉSEI A TERMELÉS FOKOZÁSÁRA ÉS A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA 1 9 4 5. július — december 93 A versenyt a MÁVAG nyerte meg. A vállalt feladatok 71,5%-át teljesítették. A WM csak 61,5%-os eredményt ért el. Az energiahiány 1945 szeptemberétől kezdve 2 millió munkaóra-kiesést okozott. A munkások lemaradásuk behozatala végett még karácsonykor is dolgoztak. A díjkiosztás 1946. február 3-án volt a Városi Színházban. (Szakszervezeti Közlöny, 1946. február 21.) 94 Az Első Magyar Papíripari Rt. a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank ipari érdekeltsége volt. Sebestyén Lászlónak a felszabadulás után a bank irányításában aktív szerepe volt. 95 Kalmár Jenő, a gyár tisztviselője, 1945 nyarán a magánalkalmazottak Sizakszervezeti központjának lett az alkalmazottja. A gyárban az MKP szervezete 1945. június 11-én alakult meg, melynek ő volt az első titkára. 96 Csorba Endre 1945 előtt is a gyár vezérigazgatója volt. A felszabadulás Pápán érte, ezért később kapcsolódott be a gyár életébe. Wessel Béla, a gyár főmérnöke, a Leszámítoló ós Pénzváltó Bank igazgatóságával összejátszva és annak legmesszebbmenő támogatását élvezve, Csorba távolléte alatt a gyár vezérigazgatói állását akarta a maga részére biztosítani, de munkásellenes magatartásáért nem igazolták, a gyárat el kellett hagynia, majd később disszidált. A munkásság abszolút többséggel Csorbát megerősítette vezérigazgatói állásában. 97 Dapsy László, a gyár kereskedelmi igazgatója, a gyár helyreállítási munkáinak szervezésében és irányításában tevékenyen részt vett. 98 A bank működését 1869. július 17-én kezdte meg. 1944-ben 24 pénzintézeti és 15 ipari érdekeltsége volt. Ipari érdekeltségébe tartozott többek között a Budafoki Zománcedény-, Fémáru- és ElektromosNgyár Rt., az Első Magyar Papíripari Rt., a Gizella Gőzmalom Rt., a\ Roessemann—Harmattá Gép- és Csőgyár Rt. stb. 99 A mondat helyesen így hangzik: „247 munkás szavazott, öt szavazat érvénytejen, 241 szavazattal egy ellenében vezérigazgatóvá Csorba Endrét, 240 szavazattal kettő ellenében kereskedelmi igazgatóvá Dapsy Lászlót választották meg, egy szavazatot kapott még Kalmár Jenő." 100 A sarkadi és a petőházi cukorgyárak is üzemképesek voltak.