Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

JEGYZETEK A DOKUMENTUMOKHOZ I AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ALAKULÁSA ÉS ELSŐ INTÉZKEDÉSEI. A GYÁRAK HELYREÁLLÍTÁSA, A TERMELÉS MEGINDÍTÁSA 1944. október — 1945. február 1 1944 októberében a szegedi kommunisták azt az álláspontot képviselték, hogy a munkásosztálynak csak egy pártja legyen: az MKP. 2 A telepfelügyelő megválasztására a tulajdonosok elmenekülése miatt került sor. Kovács János a felszabadulást megelőző évtizedben rendszeresen vezette a távollevő tulajdonosok megbízottjaként az rt vitáiisi és verkezugi gazdaságait. (Uo.—1944. december 19., jkv.) 3 A továbbiakban az üzemi tanács a vállalati vagyon eltulajdonításának gyanúja miatt az egyik dolgozót utolsó figyelmeztetésben részesíti, majd megszervezi a telep nappali és éjjeli ügyeletét. 4 A Mokan Komité (Magyar Kommunisták Antináci Bizottsága) elnevezésű partizáncsoport, Tóth Béla kezdeményezésére, 1944 októberében alakult meg. A Komité szervezésében és vezetésében a miskolci és diósgyőri kommunisták, szervezett munkások vettek részt. A csoporthoz 1944 novemberében szökött katonák, 'munkaszolgálatosok, illetve átállt nemzetőrök is csatlakoztak. Felszabadulásig több akciót hajtottak végre, többek között a terület felszabadításáért harcoló szovjet csapatoknak híranyagot szolgáltattak. Miskolc szovjet parancsnoka, tevékenységük elismeréséül, fegyverüket meghagyta. 5 A továbbiakban az üt-t a szovjet katonai rendelések, a gyár élelmezési nehézségei és teherautók beszerzésének kérdései foglalkoztatták. 6 Az itt nem közölt részben a véradás-, a Debrecen-környéki munkatáborba került alkalmazottak ügyével és a közbiztonság kérdésével foglalkoznak. Tárgyalnak a nyugdíjasok ellátásának biztosításáról,