Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)

csak el, mit fog érezni az a tőkés, aki kényteLen kiadni a pénztár kulcsát, és tudomásul venni azt, hogy a gyár többé már nem az övé, hanem azoké, akik dolgoznak, a népé. Ezek a tőkések mindent meg fognak próbálni, hogy a szalmaszálban is megkapaszkodjanak. Én csak figyelmeztetem a szaktársakat és az elvtársakat, hogy ne legyenek szalmaszálak. Minden dolgozónak csak egy lehet a célja, a magyar demokrácia megerősítése. Ezt azonban most már csak több termeléssel tudjuk elérni, a tőkés soha nem emelte és soha nem fogja emelni a munkás életszínvonalát. Most a munkásnak saját kezében van a sorsa. Minden tőkésnek a zsebéből kiveszik a kulcsot a mai napon. Ez a tény a termelésnek lüktető erőt kell, hogy adjon, a termelésnek nem szabad fennakadnia. Az utasításokat megkaptam arra, hogy az üzemet tovább vigyük. Nekünk első kötelességünk, hogy mindent jelentsünk az Iparügyi Minisztériumnak. Fennakadásnak nem szabad lennie. A cél a munka és az, hogy a dolgozónak a kenyere biztosítva legyen. Ügy kell vezetni az üzemet, hogy minden egyes dolgozónak munkája és kenyere legyen. És nekünk a munka és a becsületes megélhetés elérése a célunk. Ezt az országot a saját üzemünkben folytatott munkával is építjük, és ezt az országot magunknak építjük — fejezte be beszédét Vantara munkásigazgató elvtárs.. .

243 A gyűlés az internacionálé eléneklésével ért véget. Szabadság! K. m. f. Lipták Pál üb-elnök Négyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat, az üb bélyegzőjével. — Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai 1. sz. téglagyári irattára üb ir. d. sz. n.