Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)

megbírálására. Ezek a szervek azonban csak úgy tudják irányítani az üzemeket, ha a dolgozók mellettük vannak. Kéz a kézben, vállvetve kell haladnunk, különösen most, amikor elérkezett a cselekedet ideje. Ezeknek az örömperceknek a jelentősége a nagy történelmi pillanat, amikor valósággá válik teljes egészében a jelszó: — „Tiéd az ország, magadnak építed!" — Mi pedig a következőképpen módosítjuk: — „Mienk a gyár, magunknak dolgozunk!" — fejezte be beszédét Lipták elvtárs. A Szakszervezeti Tanács Békés megyei titkársága nevében Krisztóf András titkárhelyettes emelkedett szólásra. A mai nappal több, mint 500 üzemet államosítottak, vagyis minden olyan üzemet, ahol 1946 óta 100 munkásnál több; dolgozott, államosított a magyar kormány. Nézzük meg hát .az államosításnak a jelentőségét. A felszabadulás után a termelés megindítása a munkásoké volt, de visszatértek a termelés megindítása után a gyárakba a régi tulajdonosok, és a tőkés a maga hasznát, a tejfelt, mindig igyekezett leszedni. Most, amikor ez a gyár is államosítva van, a munkás valójában csak magának dolgozik és termel. Mi nem a henyélőknek, hanem a dolgozók számára építjük az országot. Csak annak van része a jóból, csak az részesülhet, aki maga is dolgozik, maga is termel. A munkás életszínvonalának felemelését csak többtermeléssel lehet elérni. Ma fokozottabb mértékben kell minden dolgozónak arra törekednie, hogy valóban elérjük a jobb jövőt és a jobb megélhetést;" A WM-gyár munkásai kimondották, hogy mindaddig versenyeznek a termelésben, amíg egy kerékpár 250 Ft-ba, nem kerül. A Bohn-téglagyári munkásoknak is ki kell jelenteniük, hogy mindaddig versenyezni fognak, amíg a tégla ára 40—50 Ft nem lesz. Erre kell törekedni, és mindaddig dolgozni, amíg a célt el nem érjük. Azok az elvtársak pedig, .akik a vállalatok élére lettek kinevezve, eddigi cselekedeteikkel bebizonyították, hogy mindig a magyar dolgozó osztály jobblétéért küzdöttek. Minden dolgozónak kötelessége, hogy támogassa ezeket az elvtársakat. A Magyar Kommunista Párt helyi végrehajtó bizottságának szeretetteljes üdvözletét Such'János városi titkárhelyettes jelentette be a téglagyári dolgozóknak ebből az alkalomból. A volt úri Magyarországon a munkásság helyzete az elmúlt időkben ugyanolyan sanyarú volt, mint a többi kapitalista országban. Hiába termelt többet a munkás, az értéktöbblet, a munkás bérének fele a kapitalisták zsebébe vándorolt, hogy a Riviéra és a paloták felépítésének költségeit, az ő gondtalan megélhetésüket biztosítsa. A felszabadulás után bizonyos mértékben megváltozott a helyzet. Hála a dicsőséges Vörös Hadseregnek! (Nagy taps.) Azonban még egy év-