Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

VII Az üzemi bizottságok részvétele a hároméves terv megvalósításában és az üzemek államosításában (1947. augusztus—1948. március)

A Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyár Rt. üzemi bizottsága és bizalmi testülete az Országos Tervhivataltól a vállalatvezetőség által javasolt tervmegbízott helyett saját jelöltjének a kinevezését kéri Jegyzőkönyv Felvétetett 1947. szeptember 17-én, Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyára Rt. üzemi bizottsági irodájában. Jelen vannak az üzemi bizottság részéről: ifj. Lakatos Ernő és Minalyov Károly, bizalmiak részéről: Czwitkovics Ferenc, Sohár Jenő, Strepka Pál, Siklósi István, Horváth Zsigmond, Molnár János és Papp István. A vállalatvezetőség a gyárvezetőséggel való levelezése útján (sic!) tudomásunkra jutott, hogy a tervmegbízott és helyettesének a miniszteri rendelet értelmében való végrehajtását (sic!) a vállalatvezetőség olyképpen intézte el, hogy elfogadta az üzemi bizottság javaslatát, és azt beküldte a Tervhivatalhoz. Ugyanakkor az ő külön javaslatukat is beküldték, amely szerintünk teljesen ellentétben van a mi javaslatunkkal. A vállalat javaslatában tervbiztossá Somló Sándor gyárigazgatót és helyettesévé Göttche Frigyes műszaki intézőt javasolja. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a Tervhivatalnak felhívjuk a. figyelmét a következő mdokainkra, melyekkel alá akarjuk támasztani a mi javaslataink igazságos mivoltát, és rá akarunk világítani a vállalatvezetőség által javasoltak általunk helytelennek minősített kijelölésére. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy két jelöltünk, Sohár Jenő szeszfőző és Bujtás István kazánmester kerüljenek a tervbiztosság élére, annál az oknál fogva, hogy a gyár összes dolgozóinak, valamint az üzemi bizottságnak teljes bizalmát bírják, és annál az oknál fogva, hogy úgy szakmai képességük, mint általános intelligenciájuk teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a tervbiztosság munkáját a legpontosabban lássák el. A vállalat vezetősége által javasolt két úrnak a kinevezését azért nem tartjuk helyesnek, mert bár műszaki szempontból érdemesek lennének erre, azonban sem a dolgozóknak, sem az üzemi bizottságnak a bizalmát ebben a mértékben nem bírják, mivel mindkét személy a múlt érában is és a jelenben is teljesen közel állt a vállalatvezetőségéhez, és annak bárminemű utasításait, melyek a múlt