Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

A baloldali ellentámadás előkészítése A reakciónak ez a vakmerő álmodozása a munkásosztály egységes kiállásába ütközött. Fokozódott a munkástömegek forradalmisága, meggyorsult osztályöntudatának kikristályosodása, politikai fejlődése. A nyílt harc a reakcióval polarizálta a forradalmi és ellenforradalmi erőket, világosabbá váltak a frontvonalak még a munkásosztály sorain belül is. Az állásfoglalás elengedhetetlen politikai kényszer lett. Lenin a reakció ellenállásának a proletariátusra gyakorolt hatásáról, 1917 decemberében, a következőket írta: „Bennünket azonban, mint az elnyomott osztály minden őszinte barátját, a kizsákmányolók szélsőséges ellenállása csak örömmel tölthet el, mert a proletariátus megizmosodását, a hatalomra való megérését nem rábeszélésektől és szívhez szóló szavaktól, nem kenetteljes prédikációk és tanulságos szavalatok iskolájától várjuk, hanem az élet iskolájától, a harc iskolájától. A proletariátusnak ahhoz, hogy uralkodó osztállyá legyen és véglegesen legyőzze a burzsoáziát, meg kell ezt tanulnia, mert nem akaszthatja le egyszeriben a szegről ezt a tudást. Márpedig tanulni a harcban kell. Csak komoly, szívós, elkeseredett harc tanít. Minél szélsőségesebb a kizsákmányolók ellenállása, annál erélyesebben, keményebben, kíméletlenebbül és sikeresebben fogják elnyomni a kizsákmányoltakat.. ,"

142 / Hasonló folyamat ment végbe a magyar munkásosztály soraiban: az 1945-ös választások és a választást követő hónapokban a reakció és a forradalom erői között kialakult élethalálharc nagy politikai iskola volt. A munkásság, a kommunista párt kezdeményezésére és vezetésével, hatékony tömegmegmozdulásokkal adta tudtára a jobboldali erőknek: nem tűri el, hogy a politikai hatalomból kirekesszék, a történelem kerekét visszaforgassák, és a fasizmus bármilyen új válfaja számára újra megnyissák az ország kapuit. A két munkáspárt — a peyeristák egységbontó tevékenységének erősödése ellenére — szorosabbra zárta sorait; közös gyűléseket és utcai megmozdulásokat szervezett, az egész országban visszhangzott a jelszó: „Munkásököl vasököl, oda üt, ahová köll!"

143 A munkások gyári értekezleteken „kenyeret, béremelést és fokozottabb harcot követelnek a reakció ellen... Nem is szívesen vészig ha más természetű problémákkal fordulnak hozzájuk" — olvasható 1H Lenin Művei, 26. k., 416. old. — Akik megrémültek a régi összeomlásától, és akik harcolnak az újért. 10 Nemes Dezső: i. m., 240. öld. 5* b'7