Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

V Az üzemi bizottságok a stabilizáció védelmében (1946. augusztus— december)

fordíthatják figyelmüket. EBben a feladatban pedig nem nélkülözhetik a műszaki értelmiségi üb-tagok tudását. Persze, itt is súlyos harcok fognak dúlni, mint minden egyéb kérdésben, a vállalat vezetősége és az üzemi bizottság között. Igyekezni fognak az üzemi bizottság tagjait túlterhelni munkával, hogy figyelmüket, idejüket, erejüket elvonják az ellenőrzésről. Másutt talán.egyéb módon próbálkoznak az üzemi bizottságok kijátszásával. De a szakszervezetek éberségén ezek a kísérletek sorra csődöt fognak mondani. Ezért szükséges feltétlenül a havonkénti megbeszélés. Kialakítunk egyes kérdésekben közös álláspontot, és így elérjük, hogy az üzemi bizottságok nem elszigtelten fogják megvívni harcukat a több-termelésért. örömmel kell üdvözölnünk a testvérszakszervezetek (vasas, textiles) által megalakított ún. üb-választmányokat, melyek összefogják az egyes szakmákhoz tartozó üb-ket, és a helyes irányvonalat megszabják. Igen nagy jelentőségű, hogy ezekben a választmányokban szakszervezetünk megfelelő üb-csoportjának kiküldöttei is dolgoznak, és ott találjuk a magánalkalmazotti szakszervezet képviselőit is, tehát ezek az üb-választmányok gyakorlatban is megvalósították a fizikai és szellemi dolgozók egységét. Mi az elért eredményekkel nem vagyunk megelégedve, és a jövőre nézve szeretnők elérni egyrészt azt, hogy egyetlen üzemi bizottság se működjék műszaki értelmiségi tag nélkül, másrészt pedig azt, hogy az üb-tagok és bizalmiak az eddiginél is szorosabb kapcsolatot építsenek ki a szakszervezettel. Lakatos Béla Műszaki Értelmiség. Budapest, 1946. augusztus 15. sz.