Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
A végleges tervezetet az iparügyi Minisztérium irányításával a Szakszervezeti Tanács dolgozta ki. A GYOSZ-szal folytatott, hetekig elhúzódó tárgyalásokon alakultak ki a végleges álláspontok. 84 Az új üzemi bizottsági rendelet 55 000/1945. IpM sz. alatt, 1945. június 5-én jelent meg. 85 Az 55 000-es rendelettel hatályát vesztette az 50 100-as és az azt kiegészítő 50 444/1945. 86 , valamint a 50 449/1945. 87 IpM sz. rendelet is. . A második alaprendelet, az 55 000-es, több szempontból növelte az üzemi bizottságok hatáskörét. Először is jelentősen kiszélesítette az ipari üzemi bizottságok hálózatát azzal, hogy már a 20 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál is kötelezően elrendelte e szervek megalakítását. Másodszor, az üzleti titkok megszüntetését általánossá tette azzal, hogy az összes üzemi bizottságot, sőt még a 20-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál működő üzemi bizalmiakat is, felruházta az üzleti könyvekbe való betekintés jogával. A tőke ellenőrzésének érdekében az üzemi bizottságok „a szükséghez képest könyvszakértőket is igénybe vehetnek" — írta elő a rendelet. Az üzemi bizottságok jogköre bővült azzal is, hogy a rendelet — szemben az 50 100-sal — hangsúlyozta, hogy könyvszakértőt nemcsak vállalati érdekből, hanem „a gazdasági élet... megszervezése érdekében" is igénybe kell venni. Harmadszor, kötelezte a munkáltatót, hogy minden olyan iratot, amely a szokásos üzletmeneten túlmenően kötelezettséget tartalmaz, az üzemi bizottsággal láttamoztasson. Negyedszer, amíg az 50 100-as rendelet a termelés „jobb és gazdaságosabb" előmozdítása érdekében az üzemi bizottságoknak csak javaslattevő szerepet biztosított, addig az 55 000-es kötelezően előírta „az üzem termelési menetének és tervének az ellenőrzését". Az az üzemi bizottságok működési szabályzatának megbeszélésére a két párt és a Szakszervezeti Tanács képviselői április 12-én üljenek össze. (Pl Arch. 2/16—92.) A javaslat alapján a Szakszervezeti Tanácsban, a pártok és az Iparügyi Minisztérium képviselőinek jelenlétében, végleg leszögezték azokat az alapelveket, amelyeket a Szakszervezeti Tanács helyesnek látott. A tárgyalásokról iratok nem maradtak fenn. M OL GYOSZ 3. cs. 85 MK 1945. 43. sz., június 5. —' A rendelet hatálya kiterjedt az ipar 'és a bányászat valamennyi ágára, valamint a közhasználatú villamosművekre, akár magánvállalkozás, akár közüzem vagy közintézmény alakjában működtek. Az egyéb vállalatok és intézmények üzemi bizottságainak tevékenységét külön rendeletek szabályozták, a következő megjelenési sorrendben: 1945. június 12. vasút 9100/1945. KKM SZ. (MK 1945. 49. sz.) 1945. június 17. posta 109 500/1945. KKM SZ. (MK 1945. 78. SZ.) 1945. július 21. hajózás, légiközlekedés 15 500/1945. KKM sz. (MK 1945. 82. sz.) . 1945. július 26. kereskedelem, pénzintézetek 14 700yl945. KKM sz. (MK 1945. 85. sz.) 1945. október 5. kórházak 74 040/1945. NM sz. (MK 1945. 144. sz.) 1946. április 4. klinikák 2112/1945. VKM sz. (MK 1946. 77. sz.) ssMK 1945. április 28. 18. Sz. 87 MK 1945. március 31. 14. sz.
