Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

tak olyan megjegyzések is, hogy „a kapitalizmus kénytelen elismerése mellett iparkodjunk a lehető legmesszebb elmenni" az ellenőrzés terén, és a munkavállalók ellenőrző tevékenysége mellett biztosítsák az állam ellenőrző szerepét is.

66 Az üzemi bizottságok, a Szakszervezeti Tanács és a szakszervezetek, továbbá az SZDP vezetősége és a középfunkcionáriusok a rendeletet azért nem tartották kielégítőnek, mert az a már gyakorlatban kialakult elveket és módszereket nem hagyta jóvá. A burzsoázia viszont túl soknak találta a biztosított jogokat, melyeknek alapján, az általános és pontatlan megfogalmazás miatt, az üzemi bizottságok a saját elképzeléseik szerint értelmezték és hajtották végre a rendeletet. A fennmaradt, rendkívül kevés adat azt bizonyítja, hogy a burzsoázia nem tekintette a rendeletet végleges megoldásnak. A Felten-gyár ügyvezető igazgatója, a GYOSZ egyik üléséről szóló tájékoztató jelentésében arról számolt be, hogy az üzemi bizottságok mindenütt másképpen intézkednek, munkájukban nincsen egyöntetűség, ezért „a GYOSZ a szakszervezetekkel együtt a kormányt pontosabb utasítások kiadására kérte".

67 Kifogásolták az üzemi bizottságok hatáskörének pontatlan meghatározását, ami lehetőséget adott arra, hogy az üzemi bizottságok a gyakorlati munkájukban a régi módszereket alkalmiazzák, és továbbra is a saját belátásuk szerint járjanak el. (32/e + f. sz.) Az üzemi bizottságok szervezeti továbbfejlődése és tevékenysége A rendelet körül országszerte kibontakozó vita nem gátolta az üzemi bizottságok kiépülésének további folyamatát vagy a már működő munkásbizottságoknak a rendelet szellemében történő újraválasztását. 1945. április végére az üzemi bizottságok hálózata az ország egész területén kiépült. Üzemi bizottságok alakultak nemcsak a rendeletben megjelölt vállalatoknál, hanem egyéb intézmény éknél is (pl. kórházakban, színházakban, klinikákon, postán stb.). A nem ipari jellegű üzemi bizottságok megalakítását és működését — ebben az időben még — kormányrendelet nem szabályozta, ezért tevékenységüket az 50 100-as rendelet elveinek figyelembevételével igyekeztek megszervezni. Erre az időszakra esik a vállalatok központjaiban és az üzemekben működő üzemi bizottságok, azaz az irodai (tisztviselői) és munli8 Pl Archívum 253/1—1. ° OL Feltén II. köt. 15. sz. d. ,