Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
III Az üzemi bizottságok erőfeszítései a termelés fokozására és a munkafegyelem megszilárdítására (1945. július—december)
lőztetővel ellátva. A munkahelyeket rendszerint csak szivárgás útján szellőztetik. Holott éppen a borsdoi fiatal szenek könnyen bomlanak, már bányahőmérsékleten is különféle szénvegyületek válnak szabaddá, amelyek hőfejlődés kíséretében tovább bomlanak, egészségre ártalmas egyéb gázokká. Több borsodi bányában erős telmelegedés, bányatűz van, amely elharapózva a bánya létét is veszélyezteti. A bányamunkásságnak élelemmel, ruhával való ellátása nincsen. megoldva. Ebben az évben a munkásság zsiradékot nem kapott, olajat is csak kis mértékben. A lisztellátás sem kielégítő. Bakancsot csak a feketepiacon lehet szerezni, kéthavi kereset árán. Miből éljen akkor a család? Emiatt nincsen bányászutánpótlás, s a legjobb munkaerők, a telepítések kapcsán, a mezőgazdaságnál helyezkednek el. A minden ipar energiaforrását szolgáltató magyar szénbányászatot a végveszély fenyegeti. 10—20 évet kidolgozott bányászok teszik le a csákányt. Ennek azonnali megakadályozására haladéktalanul intézkedni kell. A borsodi szénbányászat megmentése érdekében követeljük: 1. A 150 P-s átlagos vájárkereset megállapítását. 2. A földalatti termelőmunkán dolgozók részére 25%, fenntartáson dolgozók részére 15% és urasági (földalatti munkán) dolgozók részére 5% földalatti pótlék azonnali engedélyezését. Enélkül a borsodi bányákhoz termelő munkást kapni nem lehet, mert hiszen a hazai bányák között a borsodiak a legkezdetlegesebbek, a bányásztól a legnagyobb erőkifejtést igénylik, ezért egészségük legjobban romlik, és életük legalább 25%-kal rövidül meg. Az elhanyagolt vizes munkahelyeken pótolhatatlan bakancsuk, ruhájuk legjobban kopik. Méltányos és igazságos az, hogy a bányászat legnagyobb terhét viselő földalatti termelő munkást az egyéb szakmunkásoktól a földalatti pótlékkal különböztessék meg. A fenti pótlék a szén önköltségi árában sem jelent lényeges eltolódást, mert hiszen a 25%-os pótlék a bányáknál alkalmazott munkavállalóknál csak 20—25%-át illeti meg. Azzal pedig, hogy az igazságos megkülönböztetés révén kedvet ébresztünk a földalatti termelőmunkához, a ma lecsökkent termelést emeljük fel, és az indokolatlanul magas szénárakat törjük le. Felelősségünk teljes tudatában követeljük, a bányák megmentése érdekében, a termelők részére a földalatti pótlék megadását, mert egyébként a borsodi bányászat további sorsáért a felelősséget magunkról el kell hogy hárítsuk. Követeljük az egészségtelen munkahelyek megszüntetését, a bá-