Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

és felhasználják. Ezt ismerte fei nem egy gyár munkássága, s teljes erejét, tudását nyomban felajánlotta a szovjet hadseregnek a felszabadulást követő napokban.

52 A szovjet hadsereg támogatását segítette elő a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány hadüzenete a fasiszta Németország ellen, és a fegyverszüneti szerződésben foglalt nemzetközi kötelezettségek vállalása is. A magyar kormány az 1945. január 20-án, Moszkvában megkötött fegyverszüneti szerződésben — szakítva a hitleri Németországgal — ama kötelezte magát, hogy a fasizmus elleni harcban aktívan részt vesz. A támogatás egyik formája a szovjet hadsereg szükségleteinek fedezése és hadi utánpótlásának biztosítása volt. Ennek érdekében a szerződés kimondotta: „A magyar kormánynak szükség esetén biztosítania kell az ipari és szállítási vállalatok, a posta, a távíró, a távbeszélő és a rádió, az erőművek, a közüzemi vállalatok és berendezések, az üzemanyag és egyéb anyagraktárak használatát ós irányítását, azoknak az utasításoknak megfelelően, melyeket a fegyverszünet tartama alatt a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ad ki."

53 A fasizmus elleni harc szempontjából fontos üzemek, vállalatok élére szovjet parancsnokok kerültek, akik — a magyar szervekkel együttműködve — a termelés megindítását és növelését mozdították elő. Az üzemi bizottságok a feladatok megoldásában sokoldalú támogatást kaptak a kirendelt parancsnokoktól, ami különösen az első hetekben és hónapokban az élet megindulásának legfontosabb feltételét biztosította. A fasiszták által kifosztott, tönkretett és esztelen ellenállásuk eredményeképpen hadszíntérré vált országban a termelés megindítása rendkívül nehéz és igen sokszor életveszélyes feladatot jelentett. A szovjet parancsnokok állandó segítsége könynyitott az amúgy nagyon súlyos helyzeten. Az üzemi bizottságok és a szovjet parancsnokok együttműködése, támogatása, az egymásnak nyújtott segítség formája és módja üzemenként és a konkrét helyzettől, a front alakulásától függően volt más és más. A front közelében a lakosságnak, a munkásoknak az erődítési ós a helyreállítási munkálatokban való közvetlen részvétele került előtérbe. A hadműveleti területeken az utánpótlás: alkatrészek, gépek, fegyverek gyártása, javítása és az élelmezés stb.. volt a fő feladat. A frontrendeléseken dolgozó üzemek munkásait 53 A Danuvia Fegyver- és Lőszergyár munkássága 1945. január 29-ig golycsórókat, géppisztolyokat és különböző fegyverjavításokat végzett kézi erővel meghajtott gépekkel. (OL Danuvia l. cs.) A Roessemann-Harmatta Gépgyár munkásai éjjel-nappal javították a főváros felszabadításáért rohamozó harckocsik motorjait. (Főv. L Roessemann titk. ir. sz. n.) 63 Felszabadulás. 1944. szeptember 26—1945. április 4. Dokumentumok. . . Szikra, Bp. 1955. 224. old.