Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Kiss János Vértes Vilmos Hittrich Gábor Hittrich Gábor Vértes Vilmos Kiss János és

1 Reiser János Dr. Varga Lajos megjegyzi, hogy Tatabányán már elhatározták, hogy az élelem biztosítása céljából a közelben fekvő, bármily tulajdont képező föld megmunkálását a bányamunkásság és a munkások családtagjai elvállalják, természetesen csak a társulatnál végzett munkájukon felül, ül. amellett. ehhez hozzáteszi, hogy az országnak eminens érdeke, hogy a bányamunkás a bányánál maradjon és előreláthatólag ilyen mezőgazdasági munkához, csak a családtagok fognak hozzájuthatni, i rámutat arra, hogy ez a terv a mi eljárásunkat nem keresztezi, hanem kiegészíti, mert a tatabányai bányamunkásság programja erre a nyárra, a mi tervünk pedig a jövőre vonatkozik .. ,

59 összefoglalásképpen megállapítja, hogy Tatabánya és Felsőgalla állapota — a műszaki személyzet és anyagkészletek szempontjaitól eltekintve — messze a reményeken felül van, és ezért külön köszönetünket kell kifejeznünk mindazoknak, akik az üzemek megóvása tekintetében közreműködtek. Ezek munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel honorálni kívánja. t \ kérdést intéz az iránt, hogy hová lett Tatabányáról a szénkészlet. egyöntetűen azt állítják, hogy a döntött szénből a munkások fedezték szükségletüket, a környékbeh falvakból is sokat vittek el, de elvitt onnan szenet a német hadsereg is. A német éra alatt termelt szenet pedig a németek mind elszállították. megköszöni a tatabányaiak együttműködését, és azon reményének ad kifejezést, hogy az a testvéries együttérzés, amely a MÁK alkalmazottaiban — munkásban és tisztviselőben egyformán — a múltban megvolt, a jövőben is biztosítani fogja a munka eredményességét.