Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

kételkednek poQitikánk őszinteségében".

36 Hogy a munkásság erős tőkeellenessége dacára a tőkés tulajdon kisajátítása általánosan ekkor még nem vetődött fel, az elsősorban az MKP érdeme. A párt vezetősége csoportos és egyéni beszélgetések során igyekezett a helyi kommunista vezetőkkel megértetni, hogy a fasizmus elleni harc és az ország újjáépítése széles, még a burzsoáziát is felölelő nemzeti összefogást tész szükségessé, és a proletárdiktatúra azonnali megteremtése a pártot teljesen elszigetelné a tömegektől. Bár a munkásság helyi vezetői, az üb-tagok is elfogadták elvben a párt irányvonalát, a tőkével szemben már megszerzett pozícióikat — amelyekre az előbb hivatkoztunk — megtartották, és jogaikat gyakorolták. Az üzemi bizottságok tőkeéllenes törekvéseit erősítették az első hónapok viszonyai, a hadszíntérrel és a hadműveleti területtel összefüggő nehézségek. Az üzemi munkásság vezetőinek és az üzemi bizottságoknak fenti gyakorlatát a helyi szakszervezeti bizottságok, a nemzeti bizottságok, amelyekben a munkásoknak elhatározó szerepe volt — sőt a helyi állami vezetők is — 'elismerték és szentesítették. Az üzemi bizottságok gyáron belüli hatalmi helyzetének kialakulásához hozzájárult az is, hogy a gyárak egy részében a tényleges vezetés a felszabadulás első hónapjaiban jobbára az üzemi, bizottságokra hárult, mert a fasisztákkal nyíltan együttműködő gyártulajdonosok és gyárvezetők a szovjet hadsereg előnyomulása és a munkásság ítélete elől nyugatra menekültek. Az így elhagyott üzemeket az üzemi bizottságok a „tulajdonos jogkörével" vezették tovább.

37 (63. sz.) De az itthon maradt tőkések nagy része is csak bizonyos késéssel tudott és mert a termelés megszervezésének munkálataiba bekapcsolódni. Az üzemi bizottságok az ő üzemeik vezetésében is döntő befolyáshoz jutottak. Hasonló helyzet alakult ki azonban akkor is, ha a tőkés vagy a megbízottja már a felszabadulást követő első napokban bekapcsolódott a termelés fokozása érdekében kibontakozó munkába. A tőkéstulajdon elismerése a kormány és az üzemi bizottságok által lehetővé tette a régi vezetés bekapcsolódását a termelés megindításába. Az üzemi bizottságok a romokban heverő, a fasiszták áltál kifosztott, tönkretett gyárak, bányák helyreállításával, a termelés feltételeinek minél előbbi megteremtésével kezdték el tevékenységüket. Az életet jelentő munka megindításában biztosan támaszkodhattak 38 Múd Aladár: Az üzemi bizottságok cs az újjáépítés. Szakszervezeti Közlöny. 1945. június 1. 17 SZOT L. SZT 1945. 38/1. d.