Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

Az üb első feladata egy pontos leltárt készíteni a megmaradt gépekről, külön feltüntetve ezek állapotát, továbbmenően legsürgősebb feladatai közé tartoznak még az épületek és munkahelyek takarítása és általában az üzemek munkaképességének oly mértékben való helyreállítása, hogy a termelőmunka minél előbb megindulhasson. Egyoldalas, géppel írt másolat. — Pl Arch. 2/16—93. 31 CSEPEL, 1945. FEBRUÁR 12. A Magyar Posztógyár Rt. bizalmi testületének állásfoglalása az üzemi bizottság feladatköre tárgyában Jegyzőkönyv Felvétetett a bizalmi testület üléséről, 1945. febr. 10-én, Csepelen. Jelen voltak: Apró J., Jambirkovics R., Weisinger M., Egyed Gy., Szolga J., Haasz K., Erdődi J., Jenéi Gy., Zorinátz., Pálinkás J., Balázs A., Tóth F., Hotzhauser L., Rövid J., Gorst P., Szegő J., Szabó I. Jambirkovics elvtárs 3,10-kor megnyitja az ülést. Apró elvtárs bejelenti, hogy Weisinger elvtárs az üzemi bizottsági tagok sorába lépett. Pálinkás főbizalmi a munkásság részéről egyhangú tudomásvételét jelenti. Weisinger elvtárs az üzemi bizottság munkáját és fontosságát ismerteti; a gyárban történő ügyek és bajok a bizottságokra tartoznak. A munkáskérdést a legszociálisabb megértéssel kell hogy kezeljék. Amit teszünk, az kizárólag a munkásság javára és hasznára váljék. Az 1918-as események visszamenőleg megmutatták az utat, és megértették az üzemi bizottság szükségességét, amit a Szovjetunióban nagyszerűen bevezettek és bevált. Az üzemi bizottságot a munkások a bizalmiakon keresztül választják meg. Országunkat olyan pusztulás érte, amelyre még példa nem volt. Ezt nekünk, dolgozóknak kell felépíteni. A legfontosabb az, hogy minél előbb értse meg a dolgozók tábora, hogy a régi rendszer a múlté,