Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

Szervezettel. Ezeknek utasításai értelmében igyekszik a munkások ügyeit és szociális kérdéseit megoldani. Az üzem jelenleg kb. 1000 emberrel dolgozik. Minden reményünk megvan arra, hogy a nagy nehézségek között megindult és a pusztulás utáni első benyomás hatása alatt reménytelennek látszó munka meghozza a kívánt eredményt Hisszük, hogy a régi rendszer bűneit levezekelvén, a MÁV Északi Főműhely az elsők között lesz, aki a fasizmus szörnyű pusztításai után helyet kér a szabadság jegyében fogant új demokratikus Magyarország felépítésében. Az üzemi bizottság: Sári Antal elnök Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat. — Pl Arch. 2/16—93. A jelentés után a következő ceruzás feljegyzés olvasható: „A MÁV az más, mint a gyárak, mondja a központi üb-elnök." A közlekedést ért óriási pusztítás és veszteség ellenére, a MÁV dolgozóinak hősies helytállása és a szovjet hadsereg közreműködése eredményeképpen, a vasúti forgalom helyreállítása nagy ütemben haladt előre. 1945. február 2-ig már közvetlen vasúti összeköttetés létesült: Budapest Nyugati pályaudvar — Vác, Budapest Nyugati pu. •— Rákos — Hatvan, Budapest Nyugati pu. — Cegléd, Cegléd — Rákosrendező pu. — Vác, Hatvan — Kőbánya felső pu. — Rákosrendező pu. — Vác vonalakon. Az Északi, az Istvántelki és a Dunakeszi Főműhelyekben ekkor már 2125 alkalmazott dolgozott, és 8 mozdonyt javítottak ki, a fűtőházak pedig 31 mozdonyt helyeztek üzembe. (Főv. L Bp-i NB vegyes ir. — A MÁV budapesti igazgatósága üzemi bizottságának 1945. február 2-i jelentése.)