Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

Akkor megnyertük a munkásokat nemcsak az üzemi tanácsok, hanem a szakszervezetek és végső fokon az új, népi, harcos demokrácia gondolatának és zászlajának is. 1 Pikler György * A szerkesztőség szívesen látná, ha a fenti fejtegetésekhez, elsősorban az üzemi munkásság köréből minél többen hozzászólnának. Egy széles körű vita mindenképpen tisztázná és előbbrevinné az üzemi tanácsok kérdését. Munka (Szeged), 1945. január 21. A cikkre Pusztai János bőrgyári munkás válaszolt a lap 1945. január 28-i számában. Szerinte az üzemi tanács legelső és legfontosabb feladata a munkások szociális-egészségügyi jogainak kibővítése és megvédése. „Ezen felül, ha van rá módja és lehetősége, ha elég erős ahhoz, hogy követeléseit a tőkéssel szemben keresztülvigye, akkor betekintést követelhet az üzleti könyvekbe, ellenőrizheti a nyersanyagok beszerzését, a rezsiköltségeket, a termelt áruk minőségét és azok árát". Tehát „Az üzemi tanácsnak lehetőleg meg kell tanulni az üzemvezetés technikájának a művészetét is, meg kell tanulnia a politikai közgazdaságtant". Az üt-tagok foglalkozzanak az ifjúsággal, a munkásság ügyes-bajos dolgaival, viselkedjenek öntudatos szocialistákhoz méltóan. 14 CSEPEL, 1945. JANUÁR 22. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. üzemi bizottsága állást foglal a munkásság és a műszaki értelmiség együttműködése mellett Pro memoria A WM-gyári üb 1945. január 22-i üléséről.

18 Jelenlevők: Drahos Lajos elnök, Schubert Antal titkár, Kecher Albert, Horeczki József, Czottner Sándor, Fingerhut Antal, Kovács Ferenc, Bors Frigyes. Krug Jenő, Papp Gyula, Sebődy György bizottsági tagok, Korbuly János igazgató, Garas Lajos ig. (később érkezett), Csurgai Árpád főmérnök.