Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK TEVÉKENYSÉGÉNEK MÉRLEGE Az üzemi bizottságok a népi demokratikus hatalom megteremtéséért és megszilárdításáért vívott harcban kiemelkedő szerepet játszottak. Az üzemek dolgozói, a felszabadulást követő napokban, a harci zaj elcsitulása után, minden felsőbb utasítás bevárása nélkül megalakították üzemi tanácsaikat, üzemi bizottságaikat. Kezükbe vették a gazdátlanná vált gyárak vezetését, eltakarították a romokat, rendbehozták az épületeket, a gépi berendezéseket, és a szovjet hadsereg segítségével megindították a termelést. A munkások és üzemi bizottságaik munkája nyomán a gyárak, üzemek, a közlekedési eszközök s útvonalak gyorsan újjáépültek. A vállalatok élére visszatért tőkések — bár kényszerűségből elismerték a megváltozott viszonyokat — megkísérelték az üzemi bizottságok jogkörének a szűkítését. Az üzemi bizottságok azonban erélyesen visszautasították ezeket a kísérleteket, és kivívott jogaikat megvédték. A tőkéseknek tudomásul kellett venniök, hogy a munkásságot az üzemek ellenőrzéséből, a termelés irányításában való részvételből kizárni nem lehet. Ugyanígy el kellett fogadniok, hogy az üzemekben a dolgozókról nem lehet dönteni az üzemi bizottságok nélkül. Vitathatatlan, hogy voltak üzemi bizottságok, melyek a letűnt negyedszázados rendszer káros eszmei hatása következtében feladataikat nem látták el kielégítő módon. Az is előfordult, hogy egyes üb-k túlszervezték munkájukat, és tevékenységüket az üzemi adminisztráció aprólékos ellenőrzésére összpontosították. Mások viszont diktatórikus módszereket honosítottak meg, és teljesen háttérbe szorították a bizalmi testületeket, holott a bizalmiak munkája és közreműködése nélkül nem tarthattak szoros kapcsolatot az üzemek munkásságával. Mindezek a hibák azonban egyáltalán nem voltak általános jel-