Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

kásigazgatók alkalmazását. A Kispesti Textilgyár üzemi bizottsága négy munkásigazgató kinevezését szorgalmazta, a Szakszervezeti Tanács, a két munkáspárt vezetőinek véleménye alapján, a vállalat igazgatóságának a kérésére két munkásigazgató kinevezését hagyta jóvá.

327 A Siemens-gyár üzemi bizottsága a munkásigazgató jogkörének kiszélesítéséért szállt síkra.

328 A munkáspártok közt kialakuló kedvezőbb légkör eredményezte, hogy hosszas vita és ellenállás után az államosított szénbányák központi irányító szervénél, a MÁSZ-nál is megalakult 1947. december 11-én a csúcs-üzemibizottság. A salgótarjáni monstre bányászküldöttségnek persze jelentős szerepe volt a csúcs-üzemibizottság megszervezésében.

329 A hároméves terv első öt hónapjának eredményei ) 1947. november végén a bankok államosításáról szóló 1947. évi XXX. tc. országgyűlési megszavazásával a tőkések gazdasági pozíciói meggyöngültek. A hét nagybanknak magyar állampolgárok tulajdonában levő részvényei 1947. december 31-én állami tulajdonba kerültek. A bankok igazgatóságai, melyekben 1947 végén is a nagyburzsoázia képviselői, az ellenforradalmi rendszer „közéleti személyiségei" és arisztokraták ültek, megszűntek. Az államosított bankok üzletvitelének irányítását háromtagú intézőbizottság vette át. A bankok államosítása a burzsoáziának az iparban elfoglalt helyzetét is érintette. Az 1947. évi XXX. tc-kel mintegy 150 olyan vas- és fém-, textil-, bőr-, élelmezési-, papír-, faipari és kereskedelmi vállalat került állami tulajdonba, melyekben a bankok az alaptőke 20%-át meghaladó részvényérdekeltséggel rendelkeztek. A bankok államosításával a gyáriparban 1947 végén foglalkoztatott munkások 58%-a már állami üzemekben dolgozott.

330 Az 1947-es év a termelésben jelentős fejlődést hozott. A széntermelés az 1938. évinek 94%-át érte el. A vaskohászatban újabb kohók beállításával a termelés megnövekedett. A nyersvastermelés az 1946. évivel szembén 89%-os emelkedést mutatott. Az elektromos energiatermelés meghaladta a háború előtti utolsó év produkcióját. A vegyészeti, papír-, fa^-, fonó-, szövő- és ruházati iparban azonban a nyersanyaghiány erősen érezhető volt, az ország külkereskedelmi 327 SZOT L SZT elnökségi ülés jkv. 1947. szeptember 30. 328 OL Fr. Siemens gyár üb. ir. 1947. december 29-i üb-ülés jkv. 329 OL MÁSZ Rt. üb. ir. sz. n. ^Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1943— 1948. Bp., 1962. 265. O.