Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Az SZDP válójában azonban az üzemi bizottságokban 1946-ban megszerzett pozícióinak további megerősítésére törekedett. Ezt a lajstrom.os választás követelésével és erőltetésével vélte elérhetőnek. (176. sz.) Mivel a lajstromos szavazást az üzemi bizottsági választásokra az 55 000-es rendelet nem írta elő, a szakszervezetek azt csak egészen kivételes esetekben és kizárólag nagy vállalatoknál engedélyezték. A vasmunkások szakszervezete hat nagyüzemben hozzájárult a választásoknak ily módon történő lebonyolításához.

268 A textilmunkások szakszervezete csak a Hazai Fésűsfonógyárnak engedte meg a lajstromos választást, míg a vegyipari szakszervezet ilyen kérés teljesítése elől elvi okokból elzárkózott, A vegyipari szakszervezet az 55 000-es rendelettel indokolta álláspontját, de a -lajstromos választást ezenkívül azért sem engedélyezte, mert a szakszervezet által kiküldött választásvezetőnek az üzemekben mindenütt a munkásság által titkos szavazással megválasztott bizalmi testületből kellett megalakítania a jelölő bizottságot, s ennek jelölése ellen — a vegyipari szakszervezet nézete szerint — ezért egyik párt sem emelhetett kifogást.

269 Ezt az álláspontot azonban a gyakorlat nem mindig igazolta, mert több esetben megtörtént, hogy amikor a bizalmi testületben az egyik munkáspárt abszolút többségben volt képviselve, a másik munkáspárt az üzemi bizottságban egyetlen tagsági helyhez sem jutott. Az 1947. január 7—13. között elrendelt választások során a két munkáspárt az üzemek nagy részében egységes listákban nem tudott megállapodni. Előfordult, hogy az egyik gyárban az MKP kívánt a maga részére több tagsági helyet biztosítani, a másik üzemben pedig az SZDP ragaszkodott az abszolút többséghez. (179. sz.) Több üzemben, mint a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben és a BSZKRt-nál, a megegyezés elhúzódása miatt a választásokat el is halasztották.

270 Az ellentétek többnyire azokban az üzemekben mélyültek el, amelyekben az egységes listák kialakításához az SZDP nem járult 268 Népszava, 1947. január 11. — A vasasszakszervezet a Ganz Hajógyárban, LAMFART Művekben, MOGÜRT-ben, a Fogaskerékgyárban, a Friedrich Siemens Művekben és a Magyar Acélárugyárban engedélyezte a lajstromos választást. =69 pi Arch. 2/16—95. A Neményi Papírgyárban az SZDP megfellebbezte a jelölést, mert a bizalmi testület valamennyi tagja kommunista volt. A vegyipari szakszervezet a fellebbezést elutasította, mert „nem helyezkedhetett szembe a munkásság akaratával". (Uo.) 270 Népszava, 1947. január 12. sz. — A postásoknál végleg elmaradt az üzemi bizottságok újraválasztása. Mivel a politikai ellentétek kiéleződése a munkát károsan fefolyásolta volna, a közlekedésügyi miniszter 1947. január 8-án, a szakszervezet kérésére, a postás üzemi bizottságok megbízatását 1947. december 31-ig meghosszabbította. (177. sz.) U7