Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Veszprém megye
Vagyis az úrbéreseknek majdnem a fele a világi földesurak birtokán élt, 40%-a egyházi birtokokon és 10%-a közbirtokosok birtokán. A szerzetesrendek birtokain írták össze viszonylag a legtöbb házas zsellért. A következő táblázatunkon a földesurak birtoknagyság-kategóriáiban vizsgáljuk az úrbéresek számát, tekintet nélkül a földesurak világi vagy egyházi stb. mivoltára. 100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold Nem kateŰrbéresek száma alatti holdas holdas holdas holdas feletti gorizálható összesen birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon Telkes jobbágyg 272 223 1 945 I 245 615 637 4 942 Százalékban: 0,10 5,50 4,51 39,36 25,19 12,45 12,89 100,00 Házas zsellér 56 162 34 1 463 414 226 351 2 706 Százalékban: 2,97 5,99 1,26 54,06 15,30 8,35 12,97 100,00 Hazátlan zsellér 6 22 19 483 118 97 36 781 Százalékban: 0,77 2,82 2,43 61,84 15,11 12,42 4,61 100,00 összes úrbéres fi 7 456 276 3 891 1 777 938 1 024 8 429 Százalékban: 0,80 5,41 3,27 46,16 21,08 11,13 12,15 100,00 Eszerint a telkes jobbágyok 77%-a 1000 holdasnál nagyobb birtokokon élt s csak 10,11%-a kisebb birtokokon. A házas zselléreknél hasonló az arány: 77,71%-uk 1000 holdasnál nagyobb és 10,22%-uk annál kisebb birtokokon élt. A hazátlan zselléreknek azonban 89,37%-át találjuk 1000 holdasnál nagyobb és 6,02%-át kisebb birtokokon. (A fennmaradó néhány százalék a nem kategorizálható birtokosokra jut.) A nagybirtokos rétegen belül a legtöbb zsellér az 1001 — 5 000 holdasok csoportjában volt. Az úrbéresek szabadköltözési jogát, vagy örökös kötöttségét is feljegyezték az úrbéri tabellákon. A veszprémi úrbéres népesség a következőképp oszlott meg kötöttsége szerint: örökös helységek száma úrbéresek száma Szabadköltözésű úrbéresek száma Vegyes helységek száma úrbéresek száma Ismeretlen kondíciójú helységek száma úrbéresek száma helységek úrbéresek száma száma 26 Százalékban: 20,32 2 028 24,06 Cd 51,56 4 187 49,67 34 26,56 2 117 25,12 97 1,56 128 8 429 1,15 100,00 100,00 Az összeírt 128 helység közül 66 helység lakossága vallotta magát szabadmenetelűnek, tehát az úrbéres népességnek majdnem a fele (49,67%). Negyedrészben örökös és negyedrészben vegyes kötöttségű volta lakosság, vagyis egy-egy helységben összeírtak szabadmenetelű és örökös jobbágyokat is vegyesen. Veszprém megyében három mezőváros: Marcaltő, Tüskevár és Vásárhely kapott urbáriumot. Ezeknek helyzete a tabellák adatai szerint hasonló a községekéhez. A megye összeírt helységeinek ugyanis 2,34%-a mezőváros, s ezekben található a megye egésztelkeinek 2,61%-a. Az úrbéresek aránya is megfelel a megyei aránynak: a megye összes úrbéreseinek 3,16%-át írták össze a három mezővárosban. A mezővárosokban összeírt úrbéresek 58,27%-a telkes jobbágy, 39,10%-a házas zsellér és 6,63%-a hazátlan zsellér. Csaknem ugyanígy oszlik meg a községek úrbéres lakossága is: 58,64%-a jobbágy s 31,88%, illetve 9,48%-a házas és hazátlan zsellér. A három összeírt mezőváros gazdasági helyzete, lakosainak összetétele és körülményei később is a megye népes nagyközségeihez hasonlítottak. A jelentősebb mezővárosokban viszont, amelyek mentesültek az úrbéri összeírás alól, már az úrbérrendezés idején is városias életformát, ipar- és kereskedeleműző lakosságot találunk. E helységek későbbi fejlődésük során Veszprém megye jelentős városaivá nőttek.
