Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Vas megye

VAS MEGYE BEVEZETÉS A régi Vas megye Magyarország legnyugatibb részén szabálytalan háromszög alakban terült el. Nyugatról Stájerország, északról Sopron, keletről Veszprém, délről Zala megye határolta. Területe 1784-ben 96 osztrák négyzetmérföld, azaz 5474 négyzetkilométer volt.

1 A trianoni békeszerződés értelmében nyugati széle Ausztriához, délnyugati része pedig Jugoszláviához került. Az 1949. évi közigazgatási átszervezés következtében három községet Veszprém megyéhez, kettőt Zala megyéhez csatoltak, ugyanakkor a megye 16, volt Sopron megyei községgel gyarapodott. Felszíne változatos, legnagyobb része nyugatról kelet felé fokozatosan alacsonyodó dombos vidék. Nyugaton a Stájer Alpok nyúlványai emelkednek. A hegységek északnyugaton, a Felsőőr-— Steinbach— Kőszeg háromszögben 600— 700 méteres átlagmagasságot érnek el, ami ennek a tájnak némi alpesi jelleget kölcsönöz. Legmagasabb pontja a Kőszeghez közel fekvő, 883 m magas írottkő. A dombvidéket kelet felé a Rába völgye szakítja meg, majd a Rába jobbpartján északkelet-délnyugati irányban a Kemenesalja dombjai vonulnak végig. A megye legkeletibb részén a Sághegy és a Kis-Somlyó kitűnő bortermő vulkáni kúpjai emelkednek ki. A megyét legjelentősebb folyój a, a Rába a nyugati határszéli Velikétől Várkeszőig északkeletdélnyugati irányban széles ívben szeli át. Baloldali mellékfolyój Gyöngyös északnyugaton lép a megyébe, összeköti Kőszeget és Szombathelyt, és Sárvár körül ömlik a Rábába. A Mura csak délnyugaton, rövid szakaszon érinti a megyét. Kisebb jelentőségű folyói a Pinka és a Lapincs. A folyókban rendkívül gazdag megyében jelentősebb állóvíz nincsen. Éghajlata az Alpok hatása miatt keletről nyugat felé haladva egyre hűvösebb és csapadékosabb. A viszonylag kiegyensúlyozott éghajlat, a bő csapadék és a jó talajviszonyok a megye területének legnagyobb részét, különösen a Kisalföld felé kiszélesedő Rába-völgyet és a tőle keletre eső területeket mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmassá teszik. Jelentős öszszefüggő erdőségek — zömmel lombhullató erdők, Kőszeg környékén fenyvesek — leginkább a nyugati hegyvidéken vannak. 1785-ben a megyében 275 620 katasztrális hold erdő volt.

2 1. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 2. Palugyay Imre: A megye-rendszer hajdan és most c. munkája alapján. (Pest 1844—1848.) Vas megye kedvező, határszéli fekvése, a rajta keresztül Stájerország felé vezető kereskedelmi út, valamint jó természeti adottságai lehetővé tették, hogy eleven gazdasági élet, fejlett árutermelő mezőgazdaság alakuljon ki. A mezőgazdasági árutermelésnek nem volt jelentősebb belső piaca. Számottevő kézműipar csak Kőszegen volt. Szombathely, Rohonc, Sárvár és a többi nagyobb mezőváros iparosodása meglehetősen kezdetleges állapotban maradt. Ezért a mezőgazdasági árutermelés főleg külföldre, nevezetesen Stájerországba és Itáliába irányult, vagy háborús konjunktúra idején a hadsereg ellátását szolgálta. A nyugati határszéleken sok kisebb-nagyobb harmincadhivatal működött, amelyek mindemellett jelentős átmenő forgalmat is lebonyolítottak. A megye lakossága Kőszeg szabad királyi várossal együtt 1787-ben 225 253 fő, a népsűrűség négyzetkilométerre átszámítva 40,1 volt. Vas megye az ország legsűrűbben lakott területei közé tartozott.

3 Vas megye középkori történetére mindenekelőtt a nagy feudális oligarchák egymással és a mindenkori uralkodóval folytatott viszályai jellemzőek. A megye nagyszámú kisnemesi rétege a nagybirtokosok familiárisává lett. I. Károly központosító törekvései viszonylagos nyugalmat hoztak. Ebben az időben indultak nagyobb fejlődésnek a városok. Kőszeg és Sárvár kiváltságait I. Károly erősítette meg. A királyi hatalom megszilárdulásának ára újabb hatalmas nagybirtokos családok, a Kanizsaiak, Széchyek, Garaiak, Újlakiak, Gersei Pethők kiemelkedése volt. Az új nagybirtokosság magában hordozta az anarchia csíráit, így Zsigmond uralkodása idején a megye ismét ádáz ligaharcok színtere volt. Újra cserélgették gazdáikat a nyugati területek. A kíméletlen belharcok főleg a paraszti lakosságot sújtották, de hátrányosan befolyásolták a városok fejlődésót is. Mátyás megrendszabályozta a főurakat, leszámolt az ellene összeesküvőkkel, és megszilárdította a királyi hatalmat. Kőszeget a megye nyugati területeivel együtt visszaszerezte Habsburg Frigyestől. Ugyanakkor súlyos adókat vetett ki a parasztságra. Halála után vége szakadt a kiegyensúlyozott fejlődésnek. Kiújultak a pártharcok, lehanyatlott a gazdasági élet. A megyében ebben az időben tömegével keletkeztek az elszegényedett kisnemesség 3. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960.