Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

nagy mennyisége a házas zselléreknek a telkes jobbágyokét megközelítő nagy számával függ össze. A telki földek mennyiségét az egyes megyékben lényegesen befolyásolta a telki állomány megszabása, valamint a helységek osztálybasorolása, illetve rét-járandóságának megállapítása. A legtöbb megye már a telki állomány nagyságára vonatkozó javaslatában szűkmarkúnak mutatkozott, úgyhogy a királynő majd mindenütt megemelte a javasolt telki állományt. (Pl. Győrben és Komáromban a javasolt 16, 18, 20 hold helyett 20, 22, 24 holdban szabta meg a szántóilletményt, a rétet pedig 6, 8, illetve 4, 6 kaszás helyett 6, 8,10 kaszásban.) Térképre vetítve az előírt telki állományt, azt látjuk, hogy az Sopronban a legkisebb (16, 18, 20, 22 hold szántó és 6, 8 kaszás rét), utána Vas és Zala következik (18, 20, 22 hold szántó és 6, 8 kaszás rét). Egy fokkal magasabb Győr és Komárom megye telki állománya (20, 22, 24 hold szántó és 6, 8, 10 kaszás rét). Mosoné csak annyiban tér el ez utóbbi kettőétől, hogy a szántó részére még IV. osztály is van 26 holddal. Ezután Veszprém jön (22, 24, 26 hold szántó és 6, 8, 10 kaszás rét), majd végül Somogy, Baranya, Tolna és Fejér. (A szántóilletmény ezekben is ugyanannyi, mint Veszprémben, csak a rét több: 8, 10, 12 kaszás.) Ez azt jelenti, hogy az egésztelekhez járó telki föld mennyisége — az egységesen 1 hold belső telket is számítva — Sopron megyében 23 holdtól 31 holdig, Vas és Zala megyében 25 holdtól 31 holdig, Győr és Komárom megyében 27 holdtól 35 holdig, Mosón megyében 27 holdtól 37 holdig, Somogy, Baranya, Tolna és Fejér megyében 31 holdtól 39 holdig terjed. Számtani középarányost véve azt mondhatjuk, hogy az egésztelekhez Sopron megyében átlag 27 hold, Vasban és Zalában 28 hold, Győrben és Komáromban 31 hold, Mosonban 32 hold, Somogyban, Baranyában, Tolnában és Fejérben 35 hold telki föld jár. A sűrűbb és a ritkább településű megyék tehát ebből a szempontból is észrevehetően különválnak, ha nem is pontosan ugyanazt a sorrendet mutatják. A következő fázis, ahol a megyei urak megpróbálták érvényesíteni érdekeiket, a helységek osztálybasorolása és rét járandóságának megállapítása volt. (Ld. a 2. és 3. összefoglaló táblázatban.) A helységek osztálybasorolásának és a rét járandóság megállapításának előírás szerint a föld termékenységéhez és a rét minőségéhez, a sarjúkaszálási lehetőségekhez kellett igazodnia. Azok a nagy különbségek azonban, amelyeket a megyék között helységeik, illetve úrbéres szántóterületük osztálybasorolásában találunk, nem magyarázhatók pusztán a természeti adottságok különbözőségével. Pl. Tolna megye helységeinek és úrbéres szántóinak kb. 70%-át I. osztályúnak minősítették; Baranya helységeinek 67,57%-a, úrbéres szántójának 81,27%-a került az I. osztályba, míg Zalában, Sopronban és Mosonban 12— 26% közt vannak ezek az értékek. Nyilvánvaló, hogy itt a földesúri érdekek különböző mértékű érvényesítésével is számolnunk kell. A jobbágyság úrbéres földdel való ellátottságának mértékét mutatják a megyei telekátlagok is. (A telekátlagot úgy számítjuk ki, hogy az egésztelekszámot osztjuk a telkes jobbágyok számával.) Itt messze a többi megye fölé emelkedik Mosón, az egésztelket csaknem elérő átlagával. Ez az átlag országos viszonylatban is feltűnő, hiszen az országos átlag fél telek körül van. Mosont a dunántúli megyék közül csupán Komárom és Győr közelíti meg; ezekben 0,69 illetve 0,61 a telekátlag. Baranya, Veszprém és Somogy megyében fél telek fölött van a telekátlag (0,57, 0,54, 0,52); nem sokkal a fél telek alatt van Zalában és Sopronban (0,48, 0,45) meg Fejér, Tolna és Vas megyében (egyaránt 0,43). Meg kell azonban vizsgálnunk azt is, hogy mekkora föld áll az egyes telekátlag-értékek mögött. Ezért a telkes jobbágyok úrbéres földjét osztjuk a telkes jobbágyok számával s így megkapjuk azt, hogy egy telkes jobbágynak az illető megyében átlag hány hold földje (belső telke, szántója és rétje együttesen) van. Nevezzük ezt az értéket birtokátlagnak. Ha a két adatsort: a telekátlagokat és a birtokátlagokat csökkenő sorrendben egymás mellé állítjuk, a következőket látjuk: Megye neve Telekátlag Megye neve Birtokátlag (hold) Mosón 0,95 Mosón 27,82 Komárom 0,70 Komárom 20,90 Győr 0,61 Győr 19,57 Baranya 0,57 Baranya 19,54 Veszprém 0,54 Veszprém 18,22 Somogy 0,52 Somogy 18,20 Zala 0,48 Fejér 16,86 Sopron 0,45 Tolna 15,67 Fejér 0,43 Zala 13,75 Tolna 0,43 Sopron 12,16 Vas 0,43 Vas 11,23 Vagyis ugyanazt a helyet foglalja el mindkét sorban Mosón, Komárom, Győr, Baranya, Veszprém, Somogy és Vas megye. Lejjebb kerül a birtokátlag alapján Zala és Sopron megye. Viszont Fejér megye telkes jobbágyainak helyzete kedvezőbb, mint ahogyan a telekátlag alapján látszik. Fejér megyében ugyanis egy telkes jobbágyra átlag 16,86 hold telki föld jut a 0,43 telekátlag mellett. A második 0,43