Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Tolna megye

Egyházi kézen 16 község volt, ezekben a megye összes úrbéreseinek 16,87%-a élt. A legnagyobb egyházi földesúr a bátaszéki apát volt, 7 községgel és 1241 jobbággyal. Két birtok van, amely nem osztható birtoknagyság-kategóriába. Az egyik közbirtokosi 49 j$ egésztelekkel, 221 úrbéressel és 2185 hold telki földdel, a másik ismeretlen birtokosé 53 af egész telekkel, 207 úrbéressel és 3192 hold telki földdel. Tolna megye lakosságának nemzetiségi megoszlását pusztán a kiadott urbáriumok alapján nem lehet pontosan megállapítani. 95 ismert urbáriumból 42 a német és 53 a magyar nyelvű. Voltak viszont rác falvak is a megyében, amelyek magyar nyelvű urbáriumot kaptak, a vegyes lakosságú községekben pedig általában német nyelvű volt az urbárium. Megjegyzendő, hogy — bár az úrbéri tabellákban erre utalás nincs, csak a kilenc pontra adott válaszukban említették a jobbágyok —Tolna megye jónéhány községében (Kismányok, Murga, Mucsa, Mucsi, Lengyel, Kistornás, Pálfa) jelentős dohánytermesztés volt. Gr. Apponyi György birtokai \ / \. 3áta

0

/ Hg. Esterházy Miklós birtokát ••^•.y Gr. Styrum-Lymburgh Károly birtokai 9. ábra A 10 000 holdon felüli birtokok Tolna megyében