Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

községi föld terjedelmét, a szántó, illetve rét rovatában. A helység neve alatt külön sorban közöljük a földesúr nevét, az egésztelekszámot, az egyes teleknagyság-kategóriákba tartozó telkes jobbágyok számát, az összes telkes jobbágyok számát, a házas zsellérek számát, a hazátlan zsellérek számát, az összes úrbéres számát és a telekátlagot, valamint a helység osztálybesorolását (L, II. stb) és az egésztelekhez járó szántó és rét nagyságát (pl. 20 és 8), majd a belső telek, a szántó, a rét és az összes telki föld terjedelmét — mindegyiknél feltüntetve, hogy belőle mennyi a telkes jobbágyoké és mennyi a zselléreké. Azoknál a helységeknél, amelyeknek csak egy földesura volt, mindezek az adatok egyetlen sorban találhatók, a több földesúr alá tartozó helységekben pedig földesuranként különkülön sorban. Ezért az ilyen helységeknél külön sorban összegeztük a földesuranként részletezett adatokat. A földesuraknak a helységen belüli sorrend jót az egésztelekszám alapján döntöttük el. Első helyen áll az a földesúr, akinek a jobbágy telkeiből a legtöbb egésztelek telnék ki, s így haladunk a kisebbek felé. Helykímélés és az áttekinthetőség érdekében azonban azokat a földesurakat, akiknek az illető helységben négy egésztelket el nem érő úrbéres birtokuk volt csupán, „Kisebb birtokosok" néven összevontuk, és adataikat is egy sorban összevontan közöljük. Ha azonban az úrbéri tabella nem tünteti fel az úrbéreseknek és telki földjeiknek a földesurak közti megoszlását, akkor egyetlen sorban vannak az adatok. Ilyen esetben, amennyiben 2—4 személy, illetve család a földesúr, ezeknek közöljük a nevét, de ha ennél is többen vannak, akkor csak az első földesúr nevét írjuk ki, s hozzátesszük „és mások". Ha az ilyen helység egésztelekszáma nem éri el a négyet, akkor pedig a „Kisebb birtokosok" megjelölést alkalmazzuk. Azoknál a helységeknél, amelyeknek úrbéri tabellája, illetve összeírása sem a helytartótanács, sem az illető megye vagy földesúr levéltárában nem volt fellelhető, a helytartótanács által készített összesítésre voltunk utalva. Ilyen esetben nem állapíthattuk meg sem az urbárium nyelvét, sem a jobbágyoknak a hét teleknagyság-kategória közti megoszlását, sem a rétilletményt, sem pedig azt, hogy a telki földekből mennyi a telkes jobbágyoké, mennyi a zselléreké, s ezért a megfelelő rovatokba az „ismeretlen" szót vagy ennek rövidítését írtuk be. A megyéken belül a helységek szoros, a rövid és hosszú magánhangzókat is megkülönböztető ábécérendben következnek egymás után. A földesúri adatsorok úgy készültek, hogy a megye valamennyi helységének adataiból összegyűjtöttük az egy-egy földesúrra vonatkozókat, s ezeket összegeztük. Azoknál a földesuraknál is elvégeztük ezt az Összegezést, akiknek egy-egy helységben négy egészteleknél kisebb birtokuk volt, s ezért a községi adatsorokban név szerint nem találhatók. A földesxíri adatsorokban tehát ugyanazokat az adatokat találja az olvasó, mint a községiekben, csakhogy földesurak szerint összevonva. Csupán azokat az adatokat hagytuk el, amelyek csak egy helységre nézve állanak, mint a helység és az úrbéresek jogállása, az urbárium nyelve, az osztály, meg az egésztelekhez járó szántó és rét nagysága. A földesurakat a következőképpen csoportosítottuk: először a világi magánbirtokosok, azután az egyházi birtokosok (külön a világi papság, tehát püspökségek, apátságok, káptalanok és külön a szerzetesrendek), majd a magyar kamara, mint a kincstári és koronabirtokok kezelője, a szabad királyi városok mint földesurak, a közbirtokosok és ismeretlen birtokosok következnek egymás után. Közbirtokosok név alatt egyetlen sorba vontuk össze mind a név szerint nem is ismert compossesserokat, mind pedig azokat a név szerint ismert földesurakat, akiknek egy-egy helységbeli birtokát más földesúrótól vagy földesurakétól az urbárium alapján nem lehet különválasztani. Az ismeretlen földesurak adatait szintén egyetlen sorban vontuk össze. A csoportokon belül betűrendben következnek egymás után a földesurak. (A községi és földesúri sorokhoz fűzött jegyzetek a községi, illetve földesúri sorok után, az illető község vagy földesúr sorszámával jelölve találhatók.) A földesurak adatainak jobb áttekintése érdekében a 11 megye földesúri adatsorainak felhasználásával összeállítottuk a több megyében birtokos földesurak adatsorait is, szintén birtokos-csoportonként és azon belül betűrendben. Itt az illető földesurak neve alatt a megye megjelölésével összevontan megtaláljuk mindazokat az adatokat, amelyeket az érintett megyék földesúri adatsoraiban a földesúrról közöltünk, valamint az egy-egy földesúrra vonatkozó sorok összegezését. A helynevek azonosítását az úrbérrendezés idejéhez legközelebb álló Lipszky-féle térképnek és repertóriumának

30 segítségével végeztük el. Ha a névnek több nyelvű variánsa volt, az elnevezések közül mindig a magyar nyelvben használatos alakot választottuk. Az azonos nevek okozta félreértések elkerülése végett a megkülönböztetést elősegítő előtagokat min30. Lipszky, Joannes: Mappa generális regni Hungariae . . . Pesthini, 1806 és Repertórium Locorum . . . Budae, 1808.