Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Sopron megye
földesúri kezelésben, kétségbevonhatatlan hitelességű forrásunk nincs. Az összehasonlítás egyetlen alapja Bárándy Jánosnak állítólag 1785. évi birtokbevallásokon alapuló statisztikai összeállítása. 23 Az összeállítás szerint a megye területe az egyes művelési ágak között a következőképpen oszlott meg: ház- és udvartelek 15 000 hold, szántó 250 805 hold, rét 55 100 hold, kert 12 800 hold, szőlő 44 100 hold, legelő 13 200 hold, erdő 100 405 hold, vagyis hasznavehető terület összesen 491 420 hold. Az összeállításból nem derül ki sem a jobbágyok kezén levő nem úrbéres földek, sem pedig a majorsági földek nagysága. A jobbágyok kezén levő földterületből csak az úrbéres belső telek, szántó és rét mennyiségét ismerjük: Belső telek Szántó Bét Összesen (hold) (hold) (kaszás) (hold) 5 875 108 910 19 372 134 157 Százalékban: 4,38 81,18 14,44 100,00 A táblázat és a Bárándy-féle adatok összevetéséből megtudhatjuk az egyes művelési ágak úrbéres területének a művelési ág összes területéhez viszonyított arányát. Eszerint a 15 000 holdnyi belső telekből mindössze 39,16 százalék volt az úrbéres népesség kezén. Valamivel jobb a szántó aránya: a 108 910 hold úrbéres szántóföld az egész szántóterületnek 43,42 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a nem úrbéres jellegű irtásföldeket — amelyeknek mennyiségét nem ismerjük pontosan, viszont tudjuk, hogy a földesurak egyre gyakrabban vették vissza a jobbágyoktól —, a jobbágyok részesedése akkor is csak 50 százalék körül mozog. Legkevesebb jutott a jobbágyoknak rétből: mindössze 19 372 hold, vagyis az egész rótterület 35,16 százaléka. Itt kell megjegyeznünk azt a szokatlan jelenséget, hogy az úrbérrendezés Sopron megyében mindössze 60 hold úrbéres zsellérföldet mutatott ki. Hogy a megye több mint hétezer zsellére által használt, minden bizonnyal sokkal több zsellérföldből miért csak 60 holdat írtak be a tabellákba, nem tudjuk. A jobbágyok úrbéres szántóföldjeinek minőségét az alábbi táblázat szemlélteti: I. osztály (16 hold) II. osztály (18 hold) III. osztály (20 hold) IV. osztály (22 hold) Osztályba nem sorolt Összesen ... . . szántó helységek szántó helységek szántó helységek szántó helvségek szántó helységek szántó nelységek szama (hoid) száma (hold) száma (hold) száma (hold) száma (hold) száma (hold) 33 29 072 97 55 753 46 17 312 30 6 773 2 Százalékban: 15,72 26,69 46,74 51,20 22,12 15,89 14,42 6,22 1,00 A rétek besorolása a következő eredménveket hozta: 208 108 910 100,00 100,00 I. kategória (6 kaszás) helységek száma rét (kaszás) II. kategória (8 kaszás) helységek száma rét (kaszás) Besorolatlan Összesen helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) 95 Százalékban: 45,67 8 351 43,11 111 53,37 11 021 56,89 Mint látjuk, az összes úrbéres szántóföldnek 77,89 százaléka I—II. osztályú, és csak 22,11 százalék tartozik a gyengébb, III—IV. osztályba. Nem arról van szó, mintha a földesurak a legjobb földjeiket adták volna a jobbágyoknak, hanem csak arról,hogy az úrbéres földeket, ahol lehetett, igyekeztek a legjobb kategóriákba besoroltatni, és ily módon egy egósztelekhez kisebb járandóságot adni. Az úrbéres réteknek csak 43,11 százalékát sorolták a jobb minőségűek közé. A telkek utáni járandóság és a ténylegesen 23. Palugyay Imre: A megye-rendszer hajdan és most c. munkája alapján. (Pest 1844—1848.) 0,96 208 100,00 19 372 100,00 kiadott úrbéres föld aránya meglepően jó. Megyei összegben a 4991 H jobbágy telekhez, figyelembe véve az osztálybesorolást, körülbelül 90 000 hold szántó és 37 000 hold rét járt. Rétből ugyan csak 19 000 holdat adtak ki, ennek hiányát azonban fedezte a járandóságnál jóval több, mintegy 109 000 hold szántó. A ténylegesen kiadott földterület így nagyjából egyezik az előírttal. Megyei átlagban egy telkes jobbágyra 0,45 telek jut, ami megközelíti az országos átlagot. Ez a 0,45 nagyságú telek azonban mindössze 11,5 hold földdel azonos, ez viszont kevés. A telki állomány eloszlását mutatja be az alábbi táblázat:
