Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Somogy megye

Kozma helység példáját említjük csak. Az urbárium bevezetési kötelezettségének kihirdetése után az uraság mindkét helység lakosait elűzte, s földjeiket hozzákapcsolta a majorsági földekhez.

21 (Csicsó az Inkey családé, Kozma a Boronkay testvéreké volt.) A királyi biztos vizsgálatot kért az ügyben. A vizsgálat során följegyzett tanúvallomások a földesúr igazát bizonyítják, azonban a tanúk közül kettő az uraság alkalmazottja volt (mint kocsmáros és hajdú), ami vallomásuk értékét nagymértékben kérdésessé teszi. Mindenesetre a két helység visszatért lakóiról 1770-ben készített úrbéri tabellák szerint is Csicsón csak 8 úrbéres házas zsellér élt, Kozmán pedig 3. Végeredményben 297 helységben hajtották végre a rendezést. Bár Somogyban sok szerződéses helység volt — hiszen a helységek nagy része új település — ezek közül csak három mezőváros nem került úrbórszabályozás alá: Kaposvár, Igal és Városhídvég.

22 Kaposvár, herceg Esterházy Miklós kaposvári uradalmának a központja, már 1712. évi betelepítése óta szerződéses mezőváros volt. Bár lakóinak helyzete nem sokban különbözött a falvakban élő úrbéres jobbágyokétól,

23 mégis tiltakozott az urbárium ellen, mivel súlyos szerződése helyett megfelelőbb, elviselhető megállapodás megkötését remélte. Igal hasonlóképpen szabad, szerződéses mezőváros volt. Földesurának, herceg Batthyány Károlynak a természetbeni járandóságok mellett évente 500 forintot fizetett robotmegváltásul. 1768-ban a földesúr felmentette Igalt ez összeg fizetése alól.

24 Városhídvég mint „katonai határ" 1688-ban gróf Batthyány Ádámmal kötött s azóta is érvényben volt szerződése értelmében sem robottal, sem kilenceddel nem tartozott az uraságnak, csak fegyveres szolgálatot teljesített. A lakosság erélyes tiltakozása ellenére úrbérrendezés alá akarták vonni Szigetvár szerződéses mezővárost is, gróf Festetics Lajos birtokát. Az ügy azonban peres útra terelődött. Bár Győry királyi biztos 1767. november 10-i jelentése szerint összeírást készítettek Szigetvár21. Uo. 1767. november 10. 22. Uo. 1767. október 30. 23. T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 24. Batthyány Károly 1768- június 1-án kelt levelében írja, hogy az igaliaknak, akik az 1756 — 66. évi Somogy megyei zendülések idején, ,,midön több rendbéli rossz zenebonás emberek őket földesuruk hivségétül elvenni. . . igyekeztenek, mind az által . . . földesurasági parancsolatink véghezvitelében magokat mindig alsó jószáginkban levő jobbágyink között külömböztették . . . eddig általok tartozó robotok megváltására . . . befizetni szokott ötszáz rhénes foréntokat örökössen megengedgyük s annak fizetésétől őket fölszabadéttyuk." ról s felterjesztették a királynőhöz, ez az összeírás nem maradt fenn, s adatai a kancelláriai levéltárban található összeírásban

25 sem szerepelnek. A 297 úrbérrendezett helységből 11-et mezővárosnak, 282-t községnek, 4-et pedig praediumnak neveznek az urbáriumok. Az 1773. évi helységösszeírás (Lexicon Locorum) viszont 319 Somogy megyei helységet ismer: 10 mezővárost és 309 községet. Az eltéréseket a következő körülmények magyarázzák: Az 1773. évi helységösszeírásban szereplő 10 mezőváros közül Kaposvár és Igal egyáltalán nem került úrbérrendezésre, Szigetvár urbáriumát pedig nem ismerjük. 6 mezőváros: Babócsa, Berzence, Kéthely, Sárd, Segesd és Sellye mezővárosi jogállással kapott urbáriumot, Koppányt pedig községként írták össze. A helységösszeírásban községként jelzett helységek közül mezővárosként rendeztek 5 helységet (Csokonya, Karád, Nagyatád, Szil és Toponár) és praediumként 4 helységet (Csömend, Kürtös, Pácod és Rád); Városhídvég pedig kimaradt a rendezésből. A helységösszeírásban községként szereplő többi helységek közül Kápolnásvisnye, Lapa, Szentmiklós és Szöcsény még 1784-ben is praedium volt,

26 tehát szabály szerint nem is volt úrbérrendezés alá vonható; Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemespátró, Apáti, Görösgál, Horvátkút, Szakácsi és Vid kuriális helységek voltak, amelyekben feltehetően nem laktak úrbéresek; Örs, Vádé és Nádasd helységeket pedig még a későbbi népszámlálás sem említi.

27 így mindössze három helységről nem tudjuk, hogy miért maradt ki az úrbérrendezésből. Ezek Bottyán, Hárshágy és Zsitva. Az úrbéres földekre nézve a rendezés végeredményeként a következő kép alakul ki: Belső telek (hold) Szántó (hold) Bét (kaszás) összesen (hold) 8729 129 110 56 853 194 692 Százalékban 4,48 66,32 29,20 100,00 A megye teljes területe Bárándy szerint

28 1 528 000 magyar hold volt. Ebből a hasznos 933 700 holdnyi terület a következőképpen 25. Országos Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia 1786. évi 3688 sz. 26. V. ö. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 27. Örs és Nádasd nevét Vályi András: „Magyarországnak leírása'*'' című munkája sem említi a somogyi helységek sorában. 28. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs 1842 — 44. VIII. tábla. 12 177