Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Mosón megye
természetes az, hogy az úrbérrendezéskor a Mosón megyei mezővárosoknak a túlnyomó része szintén a két legnagyobb birtokos: Krisztina főhercegnő és Esterházy Miklós herceg birtokában volt. Az előbbi 7, az utóbbi 3 mezőváros felett gyakorolta a földesúri hatalmat. A legjobb helyzetben a főhercegi uradalomhoz tartozó mezővárosok voltak, ezeknek nagy részében a telkes jobbágyok a magasabb kateHg. Esterházy Miklós birtokai Krisztina főhercegnő birtokai 6. ábra A 10 000 holdon felüli birtokok Mosón megyében góriákba tartoztak (például Zurányban az 55 telkes jobbágy közül 52 bírt másfél teleknél nagyobb jobbágybirtokot, s csaknem hasonló volt a helyzet a többi főhercegi mezővárosban is). A hét főhercegi mezőváros közül ötben volt magasabb a telekátlag egynél, s ezekben a mezővárosokban élt a legtöbb olyan zsellér, aki jobbágy telket bírt. A kisebb birtokosok kezén levő mezővárosok helyzete teljesen eltért a főhercegi uradalom mezővárosaiétól. Ezekben a mezővárosokban a jobbágyok többsége az egészteleknél kisebb telkeken élt, s így természetes, hogy a telekátlag itt jóval alacsonyabb. A népességszámot tekintve azonban a helyzet a két csoportban azonos volt. Az úrbérrendezés idején Mosón megye úrbéreseinek egyharmada a mezővárosokban élt. 163 11*