Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Komárom megye

a tényleges népesség száma.

22 Ebből le kell vonnunk Udvard népességét: 2 559 főt, mivel ennek úrbéresei hiányoznak az úrbéresek számából, így 101 174 fő marad. Levonva ebből az 1768 és 1784/87 közötti időre feltételezhető természetes szaporulatot: 16,6%-ot, vagyis 16 794 főt, az összlakosság Udvard nélkül 84 380 főnek vehető az úrbérrendezés idején. Így az úrbéres népesség 43,9%-a volt az összlakosságnak. (Persze csak megközelítő értéknek fogadhatjuk el ezt az adatot, mert a családlétszám, illetve a természetes szaporodás számítása is torzíthat; azon felül egyes számításba sem vehető tényezők is — pl. a migráció — befolyásolhatják a lélekszámot). A jobbágyok kétharmadának van telke, csupán egyharmada zsellér. így a telkes jobbágyok arányát tekintve a 11 megye között pontosan középütt áll Komárom megye; 5 megye megelőzi, 5 pedig utána következik ebből a szempontból. Az úrbéresek szám szerint úgy oszlanak meg a jobbágyok csoportjai között: Telkes jobbágy Házas zsellér Húzatlan zsellér összes úrbéres 64 úrbérrendezett helységben 3 449 1 547 377 5 673 Százalékban: 66,08 27,27 6,65 100,00 Az esztergomi érsekség helységeiben 1 157 412 174 1 743 Százalékban: 66,38 23,64 9,98 100,00 összesen 4 906 1 959 551 7 416 Százalékban: 66,15 26,42 7,43 100,00 A telkes jobbágyok teleknagyság szerint így tagozódnak: iy

2-nél nagyobb telkű 1—% telkű %—% telkü %—y

4 telkű %—7

8 telkű '/„ telkü Ismeretlen telkű jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy teleknagysagu ]ODDílgy Ossz 287 Százalékban: 7,66 32 Százalékban: 2,77 319 Százalékban: 6,51 429 11,44 130 11,24 559 313 8,35 189 16,33 502 64 úrbérrendezett helységben 1 132 796 116 30,20 21,23 3,09 Az esztergomi érsekség helységeiben 251 465 90 21,69 40,19 7,18 összesen 1 383 1 261 206 4;> 42 634 1,12 16,91 11,39 10,23 28,19 25,70 4,20 0,86 634 12,92 3 749 100,00 1 157 100,00 4 906 100,00 Teleknagyság szempontjából a 64 megyebeli helység telkes jobbágyainak helyzete nagyon hasonló a szomszédos Győr megyei telkes jobbágyokéhoz; itt is legtöbbnek 1/2 és 3/4, illetve 1/4 és 1/2 telek közötti telke van, s elég sok a telkek száma az 1 és 1 1/2 közötti kategóriában is. Az esztergomi érsekség birtokán azonban átszámításunk szerint legtöbb telkes jobbágynak 22. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960, 74. illetve 368. 1. 1/2 és 1/4 közötti telke van, s ezután következik az 1/2—3/4, illetve 3/4—1 és 1 — 1 1/2 közötti telekkategória. Általában elmondhatjuk tehát, hogy a Komárom megyei telkes jobbágyoknak több mint a fele a 1/2 telekhez közel álló két kategóriában található, és kevés az egészen kis telkű jobbágy. Aránylag elég sok a jobbágy a magasabb telekkategóriákban; a 1 1/2 teleknél nagyobb telkű jobbágyok arányszáma egyedül Mosón megyében nagyobb.