Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Győr megye

A Győr megyében összeírt 1297 egésztelek 2107 telkes jobbágy között oszlott meg. Egy telkes jobbágyra tehát átlag 0,61 nagyságú telek jutott, azaz kb. 19,5 hold. A 0,61 %-os telekátlag az úrbéres föld nélküli helységektől az 1,11-os telekátlagú Pér faluig terjedő változatokat takarja a következőképpen: Telekátlag értékek száma Helységek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 4 5,88 154 0,35 0,01—0,12 2 2,94 100 0,23 0,13—0,25 4 5,88 1 168 2,68 0,26—0,50 21 30,88 9 942 22,79 0,51—0,75 23 33,83 16 098 36,91 0,76—1,00 9 13,24 10 430 23,91 1,01 — 1,50 5 7,35 5 726 13,13 1,51-től — — — — Összesen 68 100,00 43 618 100,00 Akár a helységeket, akár az úrbéres földet nézzük, első helyen a 0,51—0,75 telekátlagkategória áll, ebben találjuk a helységeknek csaknem 34, az úrbéres földnek majdnem 37%-át. Kb. ugyanannyi föld van a 0,26—0,50 és a 0,76—1 telekátlag kategóriában, csakhogy míg az előbbibe a helységeknek 30,88% utóbbiba csupán 13,24%-a esik. 0,25-nél kisebb és 1-nél nagyobb telekátlag kevés helységben van. A megye egyetlen mezővárosának, Szentmártonnak a telekátlaga 0,25, vagyis a megyei telekátlagnak még a felét sem éri el. A telekátlag a birtoknagyság szerint így változik: íoooo 100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 5001—10 000 hold alatti holdas holdas holdas holdas feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon 0,46 0,45 0,46 0,65 0,64 Az 1000 holdasnál nagyobb birtokokon kb. 20%-kai nagyobb a telekátlag, mint a kisebb birtokokon. (A többi megyében — Vas megye kivételével — általában szintén magasabb a telekátlag a nagyobb birtokokon, az eltérés aránya azonban változó.) Az egyes birtokos-csoportokban a következőképpen alakul a telekátlag: Világi magánbirtokosoknál Világi papi birtokosoknál Szerzetesrendi birtokosoknál 0,58 0,69 0,56 100 hold 101—500 alatti holdas birtokon birtokon 10 000 501—1000 1001—5000 5001—10 000 hold holdas holdas holdas feletti birtokon birtokon birtokon birtokon Világi magánbirtokosoknál: 0,46 0,39 0,66 0,60 — Világi papi birtokosoknál: — — 0,43 0,69 0,73 — Szerzetesrendi birtokosoknál: 0,73 0,35 0,91 0,55 — Tehát minden birtokos-csoportban más-más birtoknagyságra esik a legnagyobb telekátlag. A legmagasabb érték megközelíti az egésztelket (0,91), ennyi a telekátlag a szerzetesrendi birtokosok 1001 — 5000 holdas birtokán. Egyenként nézve a földesurakat, a legkisebb telek átlagokat (0,27, 0,28) gróf Illésházy Jánosnál és néhány kisnemesnél találjuk (az előbbinek összesen 189 hold, az utóbbiaknak pedig 10— 17 hold úrbéres földjük van), a legnagyobbat: 1,03-at pedig a jezsuita rend győri rendházánál, 1389 hold úrbéres területen. Az úrbérrendezés során Győr megyében 5550 úrbéres családfőt írtak össze. 5 fős családlétszámmal számolva 27 750-re tehetjük az úrbéres jogviszonyban élő népesség lélekszámát 1768ban. A megye összlakosságára ebből az időből nincs adatunk, csak az 1784/87-i népszámlálás adatai alapján végezhetünk becslést erre vonatkozóan. A népszámlálás szerint Győr megyében 61554, Győr szabad királyi városban pedig 13 421, azaz összesen 74 975 volt a tényleges népesség száma.

28 Ha ebből levonjuk az úrbérrendezés és a népszámlálás közötti időre a korabeli adatok alapján feltételezhető terméHa a birtokos-csoportokon belül a birtoknagyságot is figyelembe vesszük, ezt látjuk: 28. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 62. illetve 368. 1,