Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

szabadköltözésűek lettek. Fejér megye 16 helysége (a megye összes községeinek 21,92%-a) lett vegyes kötöttségű. Az ilyen vegyes kötöttségű helységekben az örökös telkes jobbágyok és szabadköltözésű telkes jobbágyok rétegeződése egymástól eltérő volt, a kisebb telekkel (félteleknól kisebbel) bíró jobbágyok között jóval nagyobb az örökös jobbágyok aránya. Az úrbéreseknek, az úrbéri teleknek és az úrbéres földeknek az egyes birtokos-csoportok, illetve birtoknagyság-kategóriák közötti megoszlását a bevezetés végén közölt táblázat mutatja. Ebből kitűnik, hogy Fejér megyében az összes birtokos túlnyomó részét kitevő világi magánbirtokosok közül az 1000—10 000 holdig terjedő kategóriák voltak a legjelentősebbek. A világi papi birtokos kategóriában Fejér megyében csupán egy birtokot találunk: a veszprémi káptalant. A közbirtokos csoportban szintén csupán egy birtok található. Gr. Esterházy Miklósné birtokai A komáromi jezsuiták birtokai 3. ábra A 10 000 holdon felüli birtokok Fejér megyében Az urbárium bevezetésére vonatkozó rendelet szerint az urbáriumot és az úrbéri tabellát az illető helység anyanyelvén kellett elkészíteni. Fejér megyében az urbáriumok és az úrbéri tabellák között csak 8 német nyelvű urbáriumot, illetve tabellát találunk, holott a tiszta német nyelvű községek száma az úrbérrendezés idején 10 volt, s ezen kívül volt 2 helység, ahol német és szláv lakosság, és 4 helység, ahol vegyesen német és magyar nyelvű lakosság élt. Tiszta szláv nyelvű helység a megyében 11, volt, ezekben vagy rácok, vagy szlovákok éltek vagy mindkettő közösen. Szláv nyelvű úrbéri tabellát és urbáriumot a Fejér megyei úrbérrendezési anyagban nem találunk, noha a helytartótanács 1768. március 4-én Fejér megye kérésére 10—10 rác és szlovák nyelvű példányt küldött a megyének.

20 20. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. comit. Albensis, 1768. február 18.