Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

Amint e számoszlopok összege mutatja, a megalakuláskor 150 főből állott tisztviselői létszám a státusviszonyok rendezéséről szóló 7000—1925. M. E, sz. kor­mányrendelet kibocsátásáig 159 és a jelen időpontig 178 főre emelkedett. Az ebben a ciklusban ismételten végrehajtott létszámcsökkentés ellenére azért jelentkezik emelkedés, mert az Akadémia (7), a Csillagvizsgáló Intézet (6), Orsz. Könyv­forgalmi és Bibliográfiai Központ (4), Földrengési Obszervatórium (2), Magyar Biológiai Kutatóintézet (10) és a külföldi Collegium Hungaricumok (5), mely intéz­mények később szerveztettek, illetőleg helyeztettek a Gyüjteményegyetem igazgatása alá, személyzetük átvételével együttesen 34 fővel növelték a létszámot. A státusegyesítés végrehajtása során a létszám első két kategóriájában, a tudo­mányos tisztviselőknél és a tudományos segédszemélyzetnél bizonyos arányosítás tör­tént. Ennek az előmeneteli viszonyok szempontjából kedvező arányosításnak az előnyeit azonban a 7000—1925. M. E. sz. rendelet nemcsak hogy megsemmisííette, hanem a létszámegyesítés előtt fennállott s akkor sem valami kedvező állapot­nál is rosszabb helyzetet teremtett. A tudományos tisztviselői karnál a IV. fizetési osztályú állásokat teljesen megszüntette, az V. és VI. fiz. osztályban az állásokat az 1922. évinél kisebb létszámra csökkentette s a többi kategóriákban is mindenütt redu­kálta a magasabb állások számát. Ennek a nagyarányú álláslefokozásnak a következ­tében a IV. fizetési osztályban 3, az 5-ben 1, a Vl-ban 10 és a VII-ben7 tisztviselő van még jelenleg is a B. fizetési csoportban, vagyis egy fizetési osztállyal alacsonyabb illet­mények élvezetében. A megromlott előlépési lehetőségek a B. csoportba való sorozással sújtott tisztviselőkön kívül jelentékeny számú más tisztviselő előtt is igen megnehe­zítették az előmenetel útját. Ezt eléggé illusztrálja az a körülmény, hogy a VI. fizetési osztályban 12, a Vll-ben 5 és a VIII ban szintén 5 olyan tisztviselő van, aki 10-ik événél több ideje működik ugyanabban a fizetési osztályban. S még sok­kal nagyobb azoknak a száma, akik már 9-ik szolgálati évüket töltik ugyanabban a fizetési osztályban s akik belátható időn belül nem is remélhetik magasabb fizetési osztályba való előbbrejutásukat. A 7000—1925. M. E. sz. kormányrendelet a gyüjteményegyetemi gazdasági és iroda­kezelési tisztviselőket a Gyüjteményegyetemen kívül álló státusban működő más tisztviselőkkel közös rangsorban egyesítette és a létszámcsökkentést az ily módon létesített, „Összes számvevőségi és gazdasági tisztviselők", illetőleg „Összes irodakeze­lési tisztviselők" egyesített létszámában hajtotta végre. Az összevonás megkönnyítette a B. lista alkalmazását, de bizonytalanságot és nehéz helyzetett teremtett abban a tekin­tetben, hogy a meghagyott magasabb állásokra a különféle státusok tisztviselői miként léptethetők elő. A Gyüjteményegyetem első nyolcéves ciklusa alatt a tudományos tisztviselői kar Atisztviselői létszámából egyetemi katedrára történt kineveztetésük folytán távoztak a következők: I étszóm 1. Alföldi András dr.* ^J^f 2. Bajza József dr., változásai. 3. báró Brandenstein Béla dr., 4. Eckhart Ferenc dr., 5. Gerevich Tibor dr., 6. Hajnal István dr.,** 1. Lukinich Imre dr., a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem tanárai, * Távozásakor a debreceni egyetemre neveztetett ki s később lett a budapesti egyetem tanára. ** Távozásakor herceg Eszterházy Pál íőlevéltárnoki álláséba lépett s később neveztetett ki a budapesti egyetem tanérává.

Next

/
Thumbnails
Contents