Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

Ha a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem hozzájárul ahhoz, hogy könyvtára a Gyüjteményegyetem kötelékébe bekapcsoltassék, a bekapcsolás következtében a szabályrendeletet megfelelően ki kell egészíteni.

1 2. §. Az Akadémia képviselete. A Magyar Tudományos Akadémiát, amely nem válik a Gyüjteményegyetem tagjává, az 1923. évi I. t.-c. 3. §-a értelmében a Tanácsban főtitkára és két választott tagja képviseli. Az Akadémia főlitkára a Tanácsnak és az igazgató-tanácsnak (8. §) hivatalból tagja.

1 Az Akadémia igazgató-tanácsa a Gyüjteményegyetem Tanácsába 5 év tarlamára még 2 akadémiai tagot választ, akik a Tanács teljes ülésében (7. §) és e szabályrendelet 9. §-ának második bekezdése értelmében alakított akadémiai szaktanácsban hivatottak részt venni. Üresedés vagy akadályoztatás esetén az Akadémia főtitkárát az Akadémia által választott tanácstagok egyike helyettesíti. 3. §. A közgyűjtemények főtisztviselői. A közgyűjtemények 10 főtisztviselője a Tanácsnak hivatalból tagja.

3 Ezek a következők: 1. az Országos Levéltár, 2. a Nemzeti Múzeum, 3. a Szépművészeti Múzeum és 4. az Iparművészeti Múzeum első tisztviselője, továbbá a Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt 5. Országos Széchenyi-Könyvtár, 6. az Erem- és Régiségtár, 7. az Állattár, 8. a Növénytár, 9. az Ásvány- és őslénytár és 10. a Néprajziak Tárának vezetője. Üresedés vagy akadályoztatás esetén a közgyűjtemények első tisztviselőit, illetve a Nemzeti Múzeum tárainak vezetőit a Tanácsban hivatalból az a főtisztviselő helyettesíti, aki az illető intézetnél ügykörét egyébként is ellátja. 4. §. A tudományegyetemi és műegyetemi tanárok. A 10 tudományegyetemi és műegyetemi tanárt a Tanácsba ennek jelölése alapján 5 év tartamára a vallás- és közoktatásügyi miniszter hívja meg. A jelölésnek, illetve a meghívásnak akként kell történnie, hogy a történelmi szak (ideértve az archeológiát, a művészet- és művelődéstörténelmet is) legalább 3 tanárral, továbbá az állattan, növénytan és ásványtan legalább 1 — 1 tanárral képviselve legyen.

4 1 A bekapcsolás ezideig nem történt meg. 2 A kialakult gyakorlat szerint az Akadémia főtitkára az Igazgató-tanács ülésein rendszerint csak akkor vesz részt, ha az Akadémiát érintő ügyek kerülnek tárgyalásra. 3 Az 1927. évi XIII. t.-c. a hivatalból való tagok közé sorozta az Országos ösztöndíjtanács elnökét és alelnökét, valamint a külföldi magyar intézetek igazgatóit és kurátorait. (Az utóbbiakat abban az esetben, ha magyar állampolgárok.) 4 Az egyetemi tanárok létszámát egy taggal emelte az 1929, évi XI, t.-c. ugyanez a törvény, emelte a taglétszámot a közgyüjteményügy terén működő szakférfiak soréból választandó három taggal, az 1930. évi VI. t.-c. pedig a természettudományi érdekek képviselete céljából a kutatóintézetek igazgatói sorából választandó egy taggal. (Az utóbbi az Akadémia analógiájára tagja az Igazgató-tanácsnak is.)