Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

munka három régi műhelytípusa, az akadémia, az egyetem és a közgyűjtemény mellett mint negyedik új típus kifejlődött a kutatóintézet. Mindazok az országok, amelyek a kultúrállam megtisztelő nevére igényt formáltak, igyekeztek legalább egy kutatóintézetet létesíteni. Ezzel a tudománypolitikai irányzattal párhuzamosan a természettudományok terén nagy erővel előretört a biológia, amely nem is egyetlen tudományszak, hanem tág tudománycsoport, hiszen az állattanon, növénytanon és őslénytanon kívül felöleli a fiziológiát, a kísérleti patológiát, az öröklődéstant, sőt részben még a gyógyszertant is. E kettős folyamat szemlélete vezetett rá bennünket arra, hogy mi is létesítsünk egy kutatatóintézetet, mégpedig a biológia számára. A nagy nemzetek megtehették, hogy a rokontárgyú kutatóintézetek egész sorát állítsák fel, mint például a németek Berlin mellett Dahlemben. A kis nemzeteknek inkább koncentrációra kell törekedniök. A balatoni kutatás és a hidrobiológia ápolása céljából szükségünk volt egy limnológiai állomásra, amelyet azonban, ha izolálva szerveztünk volna, természetesen csak igen hiányosan szerelhettünk volna fel és megfelelő kihasználását sem tudtuk volna biztosítani. De mivel az egész biológia számára létesítettünk egységes kutatóintézetet, azért a hidrobiológiái kutatások számára is olyan munkalehetőségeket tudtunk teremteni, amelyek különben elérhetők nem lettek volna s ezenfelül számos természettudományi és orvosi elméleti tanszék lévén érdekelve, honi és külföldi nagy tudós közönséget tudtunk a kutatóintézet számára biztosítani. A specializálás, több intézmény létesítése éppen a természettudományok terén kétségtelenül nagy előnnyel jár. Viszont a koncentrálásnak is megvannak a maga tudománypolitikai előnyei, mert ez esetben számos rokon szak képviselője közös intézetben dolgozik s így különösen az egyes tudományágak közötti határterületeken termékeny együttműködés jön léire. Ezek szem előtt tartásával szerveztük az intézmény keretén belül a legtágabb értelemben vett zoológiai és botanikai, fiziológiai, Öröklődéstani és kémiai, sőt klimatológiai munkaköröket. így azután alig van a bölcsészeti karokon és a műegyetemen olyan természettudományi tanszék és az orvosi karokon oly elméleti intézet, sőt klinika, amelynek különösen tudományos segédszemélyzete, az adjunktusok és az asszisztensek ne keresnének a főiskolai szünidőben bekapcsolódást az intézet munkásságába és ki ne használnák az intézet zavartalan munkalehetőségeit. Bár a vendégekre a legnagyobb súlyt helyezzük, mégsem akart az intézet csak az idegenek befogadására szolgálni, hanem saját kutató munkát is kívánt végezni, ami úgy vált lehetővé, hogy kiépítettük saját személyzetét, amely három zoológusból, egy botanikusból, két fiziológusból, két öröklődéstani szakemberből és egy vegyészből áll. Az intézmény eddigi háromévi munkásságának eredményét három testes kötet foglalja magában, amely a Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái címet viseli, két nyelven jelenik meg és a nemzetközi könyvcserében keresett évkönyv. Feladatunknak tartottuk, hogy a biológiai kutatások iránt mennél tágabb körben keltsünk érdeklődést. Ezért, bár a kutatóintézetek rendszeres oktatással elvileg nem foglalkoznak, középfokú iskoláink, nevezetesen közép- és polgári iskoláink, meg tanítóképzőink természetrajz szakos tanárai számára pár hetes tanfolyamokat rendezünk. Eddig az intézet hároméves fennállása alatt öt kurzust tartott, amelyen összesen 75 tanár vett részt és nyert a biológia legújabb problémáiról, kutatási és előadó módszereiről ismereteket. Az intézmény ilyen sokrétű szervezete és tudatosan izolált elhelyezése a tihanyi félszigeten megszabta a telep építési programmját is. Szükség volt elsősorban ter-