Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

határozta el. 1926 augusztus havában tették le itt a Magyar Biológiai Kutatóintézet alapkövét s a főépület elkészültével 1927. év első felében már az intézet berendezésére kerülhetett sor. Június folyamán a révfülöpi állomás átköltözködött Tihanyba s szeptember 5-én a Kormányzó Úr 0 Főméltósága ünnepélyesen megnyitotta az új kutatóintézetet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanazon év július 18-án az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsának igazgatása alá helyezett. Az intézet főépületéhez nyitott árkádsorral csatlakozik északról a kutatók elhelyezésére szolgáló lakóház, mely a főépülettel egyszerre emeltetett, délre pedig két 3 szobás lakásból álló tisztviselői lakóépület, mely 1928-ban épült fel. Az 1929. évben pedig elkészült a tanfolyamhallgatók elhelyezésére szolgáló 16 ágyas és egy altiszti lakással bíró épület, valamint a kísérleti állatok istállója is. A révfülöpi állomás kizárólag a Balaton biológiai vizsgálatával foglalkozott, az új intézet kibővített munkaprogrammjával négyféle célt szolgál. Mindenekelőtt tovább folytatja eredeti tevékenységét s rendszeresen tanulmányozza a Balaton, továbbá a többi magyar édesvizek és partvidékek állat- és növényvilágát. Foglalkozik továbbá az általános biológiának, illetve élettannak mindazon részeivel, amelyeket az intézet felszerelése lehetővé tesz. Külső szakemberek, főleg középiskolai tanárok részére időközönként tanfolyamokat tart. S végül nyilvános akváriuma révén megismerteti a közönséggel a Balaton állatvilágát. Az intézet szervezetileg két osztályból áll: Balatoni Biológiai Osztályból és Általános Biológiai Osztályból. Az első osztály az intézeti főépület földszintjén és magas földszintjén van elhelyezve s elsősorban zoológiai, botanikai és hydrobiológiai, a második osztály pedig az I. emeleten fiziológiai, fizikokémiai vizsgálatokra van berendezve. Az intézet 1929-ben megkezdte programmjának megfelelően a biológiai továbbképző tanfolyamok rendezését. Ebben az évben 2 kéthetes tanfolyamot tartott, amelyek mindegyikén 15—15 középiskolai tanár vett részt. 1930-ban ugyanily keretek között szintén 2 tanfolyamot tartott. Az intézet fennállása óta a következő nagyobb kiadványokat adta ki: 1926— 27—28-ban az Archívum Balatonicum I—III. számát, a Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái címmel egy 400 oldalas kötetet s 1930-ban ennek egy 526 oldalra terjedő újabb kötetét. A kutatómunka az épület felszerelésével 1928-ban indult meg. A kutatók számát, valamint az intézeti könyvtár gyarapodását az alábbi táblázat mutatja: É v A kutatók szó m a Könyvtér gyarapodása É v I. osztályban II. osztályban összesen ebből külföldi kötet 1928 42 20 62 11 460 1929 30 25 55 10 217 1930 — — 51 18 — Az intézet vezető tisztviselői: A Révfülöpön létesített Balatoni Biológiai Állomást dr. Hankó Béla magyar nemzeti múzeumi őr vezette s a Tihanyba áttelepített intézetnél ő lett a Balatoni Biológiai Osztály igazgatója s egyben az egész intézet adminisztratív vezetője. A debreceni egyetem tanárává történt kineveztetése után 1929 július 10-től