Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

A szűkreszabott dotáció megnehezítette a tár gyűjteményeinek és szakkönyvtárának eredményesebb gyarapodását. A szaporulat főleg ajándékozás és csere útján került a tár birtokába. A tár szaktisztviselői főleg bányavidékeken évente gyüjtőutakat tettek s a szerény gyarapodásnak 57%-a a tisztviselők gyűjtéseinek eredménye. A lefolyt időszakban, 1923-ban hunyt el a tár nagy mecénása, Semsey Andor dr. tb. osztályigazgató, aki 35 éven át összesen 68.809 darabbal gyarapította a tár gyűjteményeit 874,066 békebeli korona értékben. A tár történetében nevezetes és örvendetes fejezetet foglal össze a lefolyt 6. Néprajzi ciklus: a sokat hányatott és sokat szenvedett gyűjtemény biztonságos, nyugodt Tár. munkalehetőségű új hajlékba költözködésének történetét. A vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen is meggyőződvén az Iparcsarnokban elhelyezett Néprajzi Tárban uralkodó állapotok tarthatatlanságáról, 1924. évi szeptember 3-án a tár elhelyezésére átengedte a X. ker. Szent István főgimnázium Hungária-körúti épületét. Az új helyiségekkel 1.200 m

2-rel több férőhelyhez jutott a tár. Az épület megfelelő átalakítása után megindult a költözködés s a gyűjtemények elhelyezése és felállítása. Ezen munkálatok minden külső segítség nélkül mentek végbe, ami a tár minden egyes tagja buzgó és önfeláldozó munkájának eredménye. Az I. emeleti magyar csoport felállítása az 1926. év őszén, a II. emeleten elhelyezett tengerentúli területek tárgycsoportjainak felállítása pedig az 1927. év végével nyert befejezést s a szemléltető kiállítás hivatalos megnyitása 1928 május 26-án ment végbe. Az impozáns épület a nagyértékű gyűjtemény méltó keretévé vált, mert egészben véve együtt vannak benne mindazok a feltételek, amelyeket a gyűjtemény fizikai biztonsága, kiállíthatósága, kezelhetősége és elraktározása megkövetel. A költözködés és átrendezés munkája mellett a tár tisztviselői előadásokat tartottak, folyóiratokat szerkesztettek, tudományos társulatok és vidéki múzeumok ügyeit szolgálták s jórészt saját költségükön vidéki kutatásokat végeztek s 1923— 24-ben résztvettek a fejérmegyei Sárrét és vidéke néprajzi felkutatásában. Ebben az évkörben új osztálya keletkezett a tárnak a kir. törvényszékek és pénzügyigazgatóságok kataszteri és egyéb térképanyagának főleg ama régi csoportjából, amelyeknek ma már inkább csak történeti értéke van s viszont éppen ezért elsősorban településtörténeti, gazdálkodástörténeti stb. szempontból tudományos értékű. Ez a gyűjtemény kb. 50.000 darabból áll. A Nemzeti Múzeum „Tíz év szerzeményei" címmel rendezett kiállításán a Néprajzi Tár is részt vett, egy nagyobb teremben állítván ki a legnehezebb időben szerzett új anyagának színe-javát. A lefolyt ciklusban a tár a következő kiadványokat adta ki: „Magyar Népművészet" címmel egy 12 füzetből álló kiadványsorozatot, amelyeta tár házikezelésben állított elő. Ugyanebből a sorozatból 6 füzet előkészítés alatt áll. 1926-ban sikerült báró Kornfeld Móric anyagi támogatásával az 1916 óta szünetelő Értesítőt újból megindítani. Kiadta továbbá a tár Leíró katalógusának V. kötetét s a prágai népművészeti kongresszus alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelkezésére bocsátott hitel terhére Magyar Népművészet címmel gazdagon illusztrált kötetét magyar és francia nyelven. 1929-ben megjelent a ár illusztrált vezetőkönyve magyar és francia nyelven s a magyar nyelvűből egy illusztrációk nélküli olcsób kiadás.