Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

i8yi. $3. törvény czikk 10. §-a érteiméhen vissza kellett volna csatolni a fölosztás alá kerülő közlegelöhöz.» A végrehajtás befejezése napjától, vagyis 1875 június 20-dikától kezdve a 108 hold föld már az uradalmat illette, de mivel a földeket az ecsediek akkor már bevetették és így a termés is az övéké leend, bíróilag elhatároztatott, hogy ezen félévre minden hold után 1 frt 50 kr.-t tartoznak az uradalomnak fizetni. Azonban az ecsediek nem fizették meg a holdankinti 1 frt 50 kr.-t, sőt a földeket, mihelyt learatták, azonnal ismét be is vetették, tehát visszafoglalták. Ezért az uradalom polgári rövid visszahelyezési pert indított a földeket elfoglaló ecsedi lakosok és a község ellen, mivel a szántóföldeket a resignatio előtti régi birtokosai foglalták el, a köztük lévő legelőteret pedig a község.»* A PEREGYEZSÉG. Az ecsediek végre valahára magukba szálltak. A visszahelyezési per és az általuk indított kiigazítási kereset megszűntetéséül egyezséget ajánlottak. * Schik Ferencz levele gr. Károlyi Györgyhöz Nagy-Károlyból, 1876 márcz. 31-érői.