Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

Azonban eltekintve az eddig történtektől, a mint már előbbi jelentésemben is bátor valék kérni, úgy ezúttal is alázatosan kérem Excellentiád kegyességét e^en elámított s félrevezetett szegény nép iránt és pártolva kérésüket esedezem, kegyeskedjék Excellentiád a részükre megállapított lápi, vagyis legelői illetéket 300 holddal földesúri kegyelemből megszaporítani, illetőleg megengedni, hogy a folyó május 31-én tartandó végrehajtás alkalmával az úrbéres község részére ítéletileg megállapított 1440 hold lápi illeték 1740, vagy talán 1840 holdra is fölemeltessék. Négy nap múlva megérkezett gróf Károlyi György válasza,* melyben a következőket írta nekem : «Nem tekinthetem feladatomnak a község által támasztott igények alaptalanságának czáfolatába bocsátkozni, elég meggyőzőleg igazolja azt háromnegyed század óta számos hazai bíróság s egyéb hatóság ítélete és nyilatkozata, mely egyhangúlag helyteleneknek és alaptalanoknak mondotta ki eme igényeket. Részemről csak azt tekinthetem feladatomnak, most, midőn a szerencsétlen pör valahára véget ér, megragadni az alkalmat, hogy a község lakosai iránt táplált jóindulatomnak kifejezést adjak, kijelentvén ünnepélyesen, miszerint a nagyméltóságú * Budapesten 1875 május 20-dikáról keltezve.