Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

kezéhez vette, a templomot saját kezével megnyitotta, Kovács Mihály református lelkész urat a templomba bevezette s az istenitisztelet bevégeztével a templom kulcsait említett tiszteletes úrnak átadta, mire a fellázadt kedélyek teljesen lecsendesíttettek s így a közrend, csend és béke vissza lett állítva. A törvényszéki elnök felszóllította a megyei alispánt, hogy mivel Ecsed község a május 31-dikére kitűzött úrbéri végrehajtás ellen lázadásban van, gondoskodjék a végrehajtás biztonságáról. Az alispán fölterjesztésére a belügyministerium oda rendelt egy század gyalogkatonát. Ezt megtudván az ecsediek, május 18-dikán kérvényt hoztak be hozzám, négyen, kik a község küldöttjeinek állíták lenni magukat s kértek, hogy a gróf kegyességét kérjem ki részükre. Kérésüket szóval következően adták elő: Kegyeskednék ő Excellentiája az úrbéri ítéletek szerint uradalmi tulajdonul maradandó lápi területnek felét nékiek ajándékul adni, annak másik felét pedig eladni, holdankint 9 f. 33 krért, mely összegben állapíttatott meg első bíróságilag a maradványföldek váltsága. Én ezen szóval előadott kérelmüket ő Excellentiájának következően körvonaloztam és mutattam ki szám szerint: A nagyecsedi közlegelő, illetőleg láp, mely az