Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

LÁZADÁS A VÁROS LELKÉSZE ELLEN. «De halljad az esetet — folytatja Schik ugyanazon levélben — az ecsediek megkapván az úrbéri pörbeli végrehajtási végzést, fellázadtak pap fok ellen azon okon, mintha ő összejátszott volna az uradalommal. Arra kényszerítették lelkészüket, adjon térítvényt arról, hogy a részére megítélt ioo hold legelőilletéket nem fogadja el s a végrehajtást törvényesnek el nem ösmeri. A lelkész a népnek e kívánságát teljesíteni nem akarván, ötét az egyházból kizárták s a templom kulcsait tőle elvevén arra akarták kényszeríteni, hogy a paplakból kiköltözzék. A pap is, meg az elöljárók is jelentést tettek az esperesnek. Az elöljárók kinyilatkoztatták, hogy Kovács Mihály lelkészt a községben tovább meg nem tűrik, hogy a templom kulcsait tőle elvették s többé őtet az egyházba be nem eresztik. Ebből bűnügyi eljárás következett. A nagykárolyi királyi törvényszék az ügyiratokat áttette sürgős politikai intézkedés végett az alispánhoz, a ki április 27-én kiküldte Ujfalussy Sándor szolgabírót Nagy-Ecsedre azzal az utasítással, hogy a lázadók közt csináljon rendet, mivel azok nemcsak a papot, de az úrbéri szabályozási végrehajtó bíróságot is megöléssel fenyegették. A szolgabíró 1875 május 2-án jelenté Ecsedről az alispánnak, hogy május 2-án a templom kulcsait