Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

csak ideig-óráig tartó könnyebbségük következnék, az árváknak pedig költséges és fáradságos pörök okoztatnának. Ha pedig ezen szerződések a gyámatyának azok megtételére való tehetetlensége tekintetéből sem másoltathatnának meg, úgy a gróf gyámatya törvényes kötelességeinek áthágásával olyan kötelezést hozhat az árvákra, a melyből örökös rövidségük következnék. Idejárulván tehát az is, hogy valóban nincs is a mélt. uraságnak olyan földje, a mely nélkül vagy a fennálló gazdaságnak megcsonkítása nélkül el lehetne, vagy a melyet más és a közterheket inkább viselő helységeitől azoknak romlása nélkül elvehetne és az ecsedieknek adhatna; alázatosan könyörög az alólírott tisztség, méltóztassék a T. Kiküldöttség mind az esedező ecsedi lakosokat arra inteni, hogy a határukkal megelégedvén s maguknak a szomszéd határokban és pusztákon árenda vagy felében való mívelésre földeket szerezvén, valamint ezt más helységek is gyakorolják, élelmüket könnyebbíteni igyekezzenek, mire annál inkább reá érhetnek, minthogy a földesuraságnak urbarialis szolgálatot nem tesznek; mind pedig a tts. ns. vármegyénél az iránt közbejárni, hogy az a fent előadott okokat tekintetbe vévén, a főm. m. kir. helytartótanácsnál a nyughatatlan ecsedi lakosok helytelen kéréseiknek félretételét annyival is inkább eszközölni méltóz-