Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

régens november io-én meghagyta az ispánnak, «hogy Vállaj, Fábiánháza és Mérk helységek egész erejét összevevén, az úgynevezett Hályogerdőt egyszerre egészen vágassa le és fáját azonnal, ha Vállaj ra nem lehetne, tehát Fábiánházára szállíttassa. » Mike András uram már november 22-én jelenti, «hogy a kisecsedi pusztán lévő Hályogos nevü 18 holdas erdőt egészben kivágatta, az abból került 286V2-0I fát Vállajra és a 80 darab szulápot Fábiánházára szállíttatta, úgy hogy semmi legkisebb fa sem maradt ottan». De azért az ecsediek nem hagytak fel a hatalmaskodással, mert deczember 7-én azt jelenti a vállaji ispán a regensnek, hogy a kisecsedi puszta három kerülője nem bír az ecsediekkel, kéri tehát még egy kerülő fölfogadását megengedni. Ajánlja is mindjárt kerülőnek Süveges János obsitos granatéros káplárt. A régens az ajánlást helybenhagyta oly megjegyzéssel, hogy ennek a kerülőnek a szolgálata és fizetése csak addig tartson, míg az ecsedi villongások tartani fognak. E villongások pedig még sokáig tartottak, mert 1813 november 5-én a nagykárolyi inspectoratus a vállaji ispán jelentését mutatja be a regensnek, «mely szerint a nagyecsediek az uraság kisecsedi pusztabeli kerülőit meglövöldözték és megvérezték, mivel pedig ezen kerülők 3*