Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

mondotta nekik, a kik pedig árendálni akarnának folyamodjanak az urasághoz s ne merjenek újra ő Felségéhez folyamodni s azzal a szegény adózó népet terhelni. De bizony a szolgabíró szavaira egyhangúlag fölkiáltottak: «Mindnyájunk közös akarata, hogy ő Felségéhez folyamodunk» s nem is törődtek semmit a szolgabírói intéssel és az alispáni újabb tilalommal, melyet 1808 április 30-án hirdettek ki előttük, hanem még a négy év előtt fölállított határdombokat is széthányták. A MEGHIÚSULT REPOSITIO, VAGYIS BIRTOKBAVISSZAHELYEZÉS. Az uraság rögtön folyamodott a vármegyéhez s most maga az első alispán, Szuhányi János ment ki rendet csinálni, a mi hogy miképen sikerült neki, elmondja alábbi jelentésében: «Alább írottak a méltóságos gróf Károlyi famíliának kérésére a Nagy- és Kis-Ecsed között lévő határnak és határdomboknak felhányására mind a tts. ns. vármegyének végzéséhez, mind a törvény értelméhez képest a törvényesen meghatározott és annak módja szerint az ecsedi lakosoknak tudtokra adott határnapon, május 28-án Ecsedbe kimentünk és összehivatván az ecsedi elöljárókat, úgymint nemesek hadnagyát Szánthó Jánost, ns. Pataky Mihály; 2*