Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)

4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai

28 4. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR aj a bérlet iránt kötendő jogügyleteknél az évi bérösszeg 20 000 forintot meghalad és a bérlet tartama 10 évnél tovább terjed; rövidebb tartamú bérleteknél, ha az évi bérösszeg 50 000 forintot meghalad; b. / az eladás iránt kötendő jogügyleteknél a vételár 20 000 forintot meghalad; c. / kétes esetekre vonatkozó egyezkedéseknél az elengedendő összeg 10 000 forint. d. / kártalanítás esetén teljesítendő fizetéseknél a fizetendő összeg 10 000 forint; ej leíratásoknál s kártérítések elengedésén a kérdésben levő összeg 10 000 forintot meghalad. 12. Az állami költségvetésben beruházásokra, közgazdasági, ipari, vasúti és hajózási vál­lalatok vagy más intézmények létesítésére vagy segélyezésére felvett összegek felhasz­nálására vonatkozó intézkedések jóváhagyása, amennyiben a tervezett intézkedés vagy az arra fordítandó összeg nagyságánál, vagy a teendő intézkedés országos, po­litikai vagy közgazdasági fontosságánál, vagy az abból származó kötelezettségeknek számosabb évekre kiható tartamánál fogva az egész kormányt érintő jelentőséggel bír. 13. Az állami költségvetési törvénytől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváha­gyása. 14. Oly, az egész kormány helyzetét vagy programját érintő nagyobb fontosságú minisz­teri kijelentéseknek előzetes jóváhagyása, melyek által az illető miniszterre vagy az egész kormányra habár csak erkölcsi kötelezettség származhat. 15. A rendes adminisztráció keretén túlmenő és több évre szóló terhes szerződésekhez való hozzájárulás. 16. A jóváhagyott állami költségvetés keretén túleső hitelszükségletek. 17. Az állami számvevőszéknek az országgyűlés elé terjesztendő jelentései a törvényho­zás által engedélyezett hitellel szemben a számadási év folyamán netán előforduló túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról. 18. Törvényjavaslatok, fontosabb országgyűlési előterjesztések s a kormány politikai helyzetére kiható fontosabb rendeletek jóváhagyása, valamint felhatalmazás nemzet­közi egyezmények létesítésének kezdeményezésére. 19. Eddig nem létezett és törvényhozásilag vagy költségvetésileg még nem engedélyezett polgári hivatalok vagy hivatali állások rendszeresítése, a rendszeresítésre vonatkozó stallumok (Utasítások stb.), továbbá létező hivatalok megszüntetése. 20. Kinevezések, méltóságok, rendjelek és címek adományozása után járó díjak elengedése. 21. Államtisztviselők kinevezésénél a rendesnél magasabb fizetési fokozatba való sorolás (1893. évi IV. te. 5. §.) 22. Állami sorjátékok rendezésének s jövedelmeik hovafordításának jóváhagyása. 23. Hitbizományok alakítása, megerősítése vagy változtatása. 24. Vasutak és hajózási csatornák engedélyezése, kivéve a helyi érdekű vasutaknál a ki­sebb jelentőségű közúti (városi, községi stb.) és bányavasutakat, siklókat stb.; még ak­kor is, ha gőzerőre rendezkednek be; végre egyáltalában azon vasutakat és vágányo­kat, amelyek a közforgalomnak nem szolgálnak. 25. A postán szállítás jogának megvonása. 26. „Bármely ügy, mely vagy általános, vagy a fennforgó körülmények között nyert fon­tosságánál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintheti." 27. A horvát-szlavón országok autonóm jogköréhez tartozó ügyekre vonatkozó azon fel- terjesztések, amelyek az 1868. évi XXX. te. által megállapított állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából különösebb fontosságúak, nevezetesen a hor­vát-szlavón országgyűlés egybehívására, berekesztésére vagy feloszlatására; tör­vényjavaslatok előterjesztésére és szentesítésére vonatkozó felterjesztések; továbbá az érsekek és püspökök kinevezésére, valamint a nemesség-, cím- és rendek adományo-

Next

/
Thumbnails
Contents