Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 19 kutathatóvá és nyilvántartásukat minél pontosabbá tenni. A jelenlegi, több mint 108 ezer eredetiben és több mint 93 ezer kinagyított fényképen (eredetileg mikrofilmen) őrzött oklevélállományhoz az elmúlt évszázadokban a korábbi őrzési helyeken, majd később az Országos Levéltárban, többféle típusú, papíralapú segédlet készült. Ezek korábban csak az Országos Levéltár kutatótermében voltak hozzáférhetők, gyenge kihasználtságuk nem állt arányban az elkészítésükre fordított erőforrásokkal. Ezeknek a segédleteknek szinte mindegyike alkalmasnak bizonyult később a digitalizálásra, annak ellenére, hogy nem voltak tökéletesek. Első lépésben a gyűjtemény kialakításának kezdetétől kézzel írt, úgynevezett időrendi mutatólapok számítógépes rögzítése (begépelése) készült el a teljesség igényével (a két gyűjteményhez együttesen több mint 300 000 rekord), majd az 1948 után külön lapokra készített tartalmi kivonatok, a regeszták következtek. Ezek két változatban, időrendi és jelzetrendi sorozatban álltak a kutatók rendelkezésére. A 2007-ben kialakított új koncepció szerint az egymással ösz- szefüggő adatkörök lazábban csatlakoznak egymáshoz. A rendszer központi eleme a DL-DF adatbázis és a 2010-re elkészült digitális felvételek. Ehhez nagyon fontos kiegészítő adatként csatlakoznak a forráskiadványok (mind a teljes szövegűek, mind a regeszták), amelyek jelentős része már digitálisan is hozzáférhető. Ennek az adathalmaznak a részei a nagy publikált okmánytárak mellett az Országos Levéltár, illetve más intézmények (megyei és egyházi levéltárak, múzeumok, egyetemi tanszékek, kutatócsoportok) gondozásában megjelent nyomtatott - esetleg már digitális - kiadványok, valamint olyan már elkészült kiegészítő segédletek, amelyek további fontos adalékkal segítik a kutatást. Mivel az Országos Levéltár nemcsak az eredeti anyag legnagyobb részének gazdája, hanem a DF anyaggal együtt a Kárpát-medence csaknem teljes középkori levéltári örökségét is nyilvántartja, kezdeményezte a „Középkori Magyarország Digitális Levéltára" megvalósítását. A koncepció szerint az Országos Levéltár igyekszik az összes, digitálisan elérhető forráskiadványt visszamenőleg is begyűjteni. A létrehozott központi adatbázist folyamatosan üzemelteti, javítja, fejleszti és fogadja az újabb adatokat, ( http://mol.arcanum.hu ) Királyi könyvek, 1527-1918 A Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő „Királyi Könyvek" (latinul Libri Regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták, feljegyezték. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek. Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan adományozása, az egyén társadalmi helyzetét öröklődőén befolyásoló kiváltságok (nemesi, főnemesi rang, magyar honosság) adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás; cím, méltóság (fő- ispánság, főméltóság, királyi tanácsosság, főpapi állás) adományozása, testületek (vármegyék, városok, mezővárosok, községek, egyházi testületek) részére adott kiváltságok. A községek, mezővárosok részére adott vásártartási jog, adó- és vámmentesség, valamint testületi kiváltságok: céhlevelek, társasági Királyi könyvek 1763 alapszabályok írásba foglalása szintén megtalálható MNL OL A57, 46. kötet
