Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár szervezete - A levéltár megváltozott feladatai
A levéltár megváltozott feladatai 17 A Magyar Nemzeti Levéltár szervezete Az integrációval az általános levéltárak nemzeti szintű levéltári intézménye jött létre. Az Országos Levéltár mellett 20 megyei levéltár alkotja a Nemzeti Levéltárat: • Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára A megyei levéltárak 19 megyeszékhelyen 20 intézménnyel (Győr-Moson-Sopron megyében két megyei levéltár található), területileg igen széttagoltan, összesen 41 településen, 68 telephelyen működnek. A megyei levéltárakban őrzött levéltári anyaggal együtt a Magyar Nemzeti Levéltár iratanyaga 307 ezer folyómétert tesz ki, amelyből 82 ezer az Országos Levéltár, 225 ezer iratfolyóméter a megyei levéltárak anyaga. A levéltár illetékességébe összesen 10 430 közfeladatot ellátó szerv tartozik. A levéltár megváltozott feladatai A klasszikus levéltári munka lényegében az iratok rendezése, selejtezése, különböző raktári jegyzékek és repertóriumok készítéséből áll. A közelmúlt rendkívül felgyorsult technológiai fejlődése azonban új kompetenciákat igényel, és új feladatok elé állítja a levéltárakat szerte a világon. Az elektronikus ügyintézés terjedése, az iratok tömeges digitalizálása azzal jár együtt, hogy a kutatók is mind nagyobb számban otthon, s nem a kutatótermekben vizsgálják kutatási területük forrásait. A levéltárak, más közgyűjteményekhez hasonlóan, szükségszerűen nyitnak nemcsak a kutatók, hanem a laikus érdeklődő felnőttek és gyermekek felé. Az új, átszervezett levéltári rendszer elsőrendű feladata a most befejezett elektronikus levéltári projekt országos kiterjesztése. Képessé és alkalmassá kell tenni a megyei levéltárakat is az elektronikus iratok átvételére és kezelésére. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a kutatók és az állampolgárok számára az elektronikus iratok, a digitalizált iratok és az adatbázisok széles körű és korszerű keresését az interneten. A köziratok átvétele mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a magániratok gyűjtésének is, hiszen a történelem megismeréséhez a köziratok mellett a személyes dokumentumokra is szükség van, és a történelem csak ezekkel együtt írható le hitelesen. Ennek keretében meg
